Mítosztól a képig

Id. Markó Károly a magyar művészettörténet itthon és külföldön is egyik legismertebb alkotója. Nevéhez fűződnek a magyar festészet olyan emblematikus alkotásai, mint a Visegrád, az Alföldi táj gémeskúttal vagy a Tájkép Tivoli mellett szüretelő jelenettel. Markó élete legnagyobb részében külföldön – Bécsben és Itáliában – dolgozott, de valójában sohasem szakadt el hazájától. Az 1840-es évektől kezdve az Itáliában megfordult magyar festők csaknem mindegyike hosszabb-rövidebb időt Markó műtermében is eltöltött. A magyar romantikus tájképfestők egész nemzedéke vallhatta magát Markó Károly tanítványának.

A Rómában, Pisában, Firenzében élő művész tevékenységéről a magyar közvélemény sok mindent tudhatott. Képei rendszeresen megjelentek a pesti Műegylet kiállításain, alkotásait az 1840-50-es évek legbefolyásosabb személyiségei, gyűjtői vásárolták, s a Magyar Nemzeti Múzeum képcsarnokában is központi helyet foglaltak el Markó művei. Az 1850-es évekre nemzetközi hírnevet szerző művésztől nemcsak a magyar, hanem jelentős itáliai, osztrák, sőt mexikói gyűjtők és intézmények is rendeltek műveket. Markó mintegy negyedszázados távollét után 1853-ban látogatott haza Pestre. Néhány napos itt tartózkodása már a világhírűvé lett magyar művész ünnepléséről szólt, s kezdetét jelentette annak a Markó-kultusznak, ami majd a művész halála után, a Magyar Nemzeti Múzeum Markó-csarnokának megnyitásával ért tetőpontjára.

Az elmúlt évek kutatásai számos új tényt és összefüggést tártak fel Markó Károllyal kapcsolatban, s a kiállításon most először foglalkoznak alaposabban Markó gyermekeinek és követőinek a művészetével is. Bármennyire nagyra becsült mestere volt is ő a magyar művészettörténetnek, ilyen gazdag életmű-kiállításra eddig még nem volt példa. A látogató már a kiállítás során érzékelheti, hogy itt egy más, árnyaltabb Markó-élménnyel találkozik, mint amit eddig ismerhetett. A tárlaton a festmények sorrendjét nem csak a téma vagy az időrend, hanem a motívumok ismétlődése határozza meg.

Újszerű megoldás, hogy a gyermekek és a követők alkotásai idősebb Markó festményei mellett kaptak helyet. A képek mellett néhány esetben monitor látható, amely segíti a vázlatok összevetését a festményekkel. Az eredeti rajzokat is megtekinthetik a látogatók, mégpedig Esztergomban. Ugyanis pár hetes késéssel, június 18-án nyílik a Keresztény Múzeum kiállítása, amely a Magyar Nemzeti Galériában rendezendő tárlat kísérőrendezvénye lesz. Esztergomban megfordul a helyzet, és a reprodukciók a (már Budapesten látott) festményeket idézik fel a grafikák mellett. A látogatók pedig a két kiállítás megtekintésével egy kellemes (családi) program részesei lehetnek. Hétvégi időtöltésként még az utazással sem kell bajlódni, hiszen a közlekedést egy buszjárat könnyíti meg a két múzeum között.

A kiállítás blogja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat