Legendás apák és fiúk

Békeffi László

2010. december 12. 11:57

(1891-1962)

A magyar kabaré egyik kiemelkedő alakja, Békeffi László, aki konferanszaiban napi rendszerességgel reagált az eseményekre, s merészen tréfálkozva mondott ki kellemetlen igazságokat 1891. január 14-én született.

Írói vénáját és színészi képességeit otthonról hozta: apja a Szegedi Napló felelős szerkesztője, anyja színésznő volt. Elvégezte a színiakadémiát, próbálkozott újságírással is, de gyorsan kiderült, hogy a kabaré világában mozog otthonosan. Húszévesen lépett fel először, ezt követően a Modern Színpadon játszott Medgyaszay Vilma hívására. Számos népszerű sláger szövegét jegyezte (Mi van eladó?, Hiába is üzened), rövid ideig a Pallas Filmgyár igazgatója volt, forgatókönyveket írt és rendezett.

1921-ben az Apolló Kabaréhoz szerződött, itt írta a Szerzők iskoláját és a Feleség jelenetsorozatot. 1924-ben Boross Gézával megalapította a Vidám Színpadot, 1925-től a Papagáj Kabaré tagja lett, majd Bécsben lépett fel. 1929-től négy évig az Andrássy úti Színház, 1936-ig a Teréz körúti Színpad művészeti igazgatója és konferansziéja volt. A húszas évek végétől konferanszaiban az aznapi újságok híreire reagált, a vitriolos kommentárok miatt többször idézték be a rendőrségre. Baja végül sosem lett, mert bátorsága mellett kiváló összeköttetései is voltak.

1936-ban Komjáti Károllyal nyitotta meg a Pódium Írók Kabaréja, amely a Nagy Endre teremtette kabaré legjobb hagyományait folytatta. Színházuk az egyre feszültebb politikai hangulatban is bátran "kicsúfolt mindenkit, akit még szabad kicsúfolni" - ahogy egy lap írta. A lehetőségek szűkülésével Békeffi taktikát váltott: amikor például egy alkalommal megmakacsolta magát a függöny, a mikrofon előtt állva csak annyit mondott: "Ne tessék türelmetlenkedni, a végén fel fogják húzni!" Mindenki tudta, hogy nem a függönyről beszél...

Szókimondó konferanszai, nyíltan hangoztatott németellenes nézetei miatt a harmincas évek végétől egyre több kellemetlenségben volt része, majd 1941-ben a Színművészeti Kamara letiltotta a színpadról. 1943-ban náciellenes magatartása miatt letartóztatták és elítélték, büntetését Sopronkőhidán töltötte, majd a dachaui koncentrációs táborba vitték.

A háború után már nem tért haza, Angliában, az Egyesült Államokban, végül Zürichben élt. Az emigrációban több lapot szerkesztett és adott ki, egy ideig külső munkatársként a Szabad Európa Rádiónak dolgozott. 1955-ben Torontóban megjelent könyve előszavában így üdvözölte olvasóit: "Ajánlom ezt az emigrációban kiadott első könyvemet a nácizmus és bolsevizmus áldozatai, barátaim és a Magyar Függetlenségi Harc mindkét terror ellen küzdő mártírjai emlékének." Jó tollú, termékeny író volt, kabaréjelenetei és konferanszai külön kötetben is megjelentek.

Békeffi László 1962. január 22-én halt meg Zürichben.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!