A népirtásokra hívja fel a figyelmet egy új mexikói múzeum

"Nemzetként nagyon fontos, hogy éberen reagáljunk a kirekesztés minden formájára. Sajnos Mexikóban sem sikerült felszámolni a különböző társadalmi csoportok, többek között az őslakosok, nők, gyerekek, fogyatékosok és bevándorlók elleni diszkriminációt" - jelentette ki a mexikóvárosi megnyitón Felipe Calderon államfő.

Az ötemeletes üveg és beton épületben hétezer négyzetméteren mutatják be a holokausztot és más népirtásokat, például az örmények, a ruandai tuszik lemészárlását, a szudáni vérengzéseket. Az intézményben arra is igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy az intolerancia szította öldöklés nem csak a távoli országokban fordulhat elő: megemlékeznek a szomszédos Guatemalában 36 éven keresztül dúló polgárháborúról, amelynek során maja indián falvakat irtottak ki - kétszázezren haltak meg, több ezren pedig Mexikóba menekültek. A guatemalai mészárlást bemutató kiállítási terület háttereként egy kiálló szögek százaival televert sötét fal szolgál - a szögek a harcok során készített koporsókat szimbolizálja.

A múzeum megnyitójára több túlélő is érkezett, például Ruandából vagy a volt Jugoszláviából. Jelen volt Vjollca Bajraj is, aki az 1999-es koszovói etnikai tisztogatás elől menekült Mexikóba. Az amerikai külügyminisztérium szerint a szerbek legalább hatezer embert megöltek, 1,5 milliót pedig elüldöztek. Bajraj családjának 54 tagját ölték meg.

"Nagyon megindító, hogy az otthonomtól ilyen távol lévő ország el tudja képzelni és megjeleníteni a szenvedésemet. Mexikó nagyon toleráns ország, de még itt is van mit tenni ez ügyben, ugyanúgy, ahogy a világ többi részén is" - mondta el Bajraj.

Az intézmény létrejöttével megvalósult Sharon Zaga álma, akinek nagymamája a második világháború kitörésekor emigrált Csehszlovákiából Mexikóba, a nagymama testvére pedig túlélte Auschwitzot. Zaga már tizenöt évesen elhatározta, hogy létrehoz egy holokausztmúzeumot. Egyetemi tanulmányai alatt is sokat foglalkozott a népirtás eseményeivel és felvette a kapcsolatot Mexikóban mintegy 250 túlélővel és leszármazottaikkal.

1999-ben megalapították a Memoria y Tolerancia nevű közhasznú szervezetet, és megkezdték a múzeumhoz szükséges adományok és kiállítási anyagok gyűjtését. A tárgyak negyede magánszemélyek, többnyire zsidók felajánlásából származik. Láthatóak többek között a koncentrációs táborokból származó kanalak és villák, és egy Lengyelországból származó tehervagon is, amellyel egykor a zsidó foglyokat szállították a haláltáborokba.

A tárlat nemcsak a múltban történt eseményekkel, hanem a mindennapi diszkriminációval és a mexikói őslakosok szegénységével is szembesíti a látogatókat. Francisco Chavez, a guatemalai Igazságért és Megbékélésért Egyesület munkatársa saját édesanyját és nagyanyját is felfedezte a halottakat bemutató képsorokon. Guatemalában egyetlen katonai vezetőt sem vontak felelősségre a történtek után.

"Meg voltunk lepve, nem gondoltuk, hogy ilyen kiállításra bukkanunk itt. Arra ösztönöz minket, hogy továbbra küzdjünk az igazságért, amelyért harcba szálltunk Guatemalában" - mondta el Chavez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban