A zsánerpiktúra sztárja Veszprémben

Munkácsy mai értelemben véve nemzetközi sztár volt a maga idejében, s erre rendkívüli művészi tehetsége és személyes varázsa predesztinálta - mondta a művészt méltatva a kiállítás megnyitóján Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa. Hangsúlyozta, hogy Munkácsy az impresszionisták generációjához tartozott ugyan, ám művészetével előttük járt, s már a modern művésznemzedékeknek is követendő példa volt.

A főmuzeológus rámutatott, hogy a 20. század elején a modern művészet kulcsfogalma a "szerkezet" volt, azaz "a dolgok szerkezetét, struktúráját" kell láttatni - ekkor születik meg a kubizmus is és "más modern izmusok" -, de Munkácsy festészetében már "ott feszül egy nagyon erős formai kompozicionális szerkezet".

Munkácsy a modern művészek számára is kiindulópontot jelentett - hangsúlyozta a főmuzeológus, emlékeztetve arra, hogy történeti festőnek készült, ám "szerencsére a mesterei és támogatói lebeszélték erről". A művész az életképek felé fordult, "az egyszerű embereket" is festette, s "a magyar életképek festőjeként, a magyar zsánerpiktúra művészeként vált világhírűvé".

Az első világhírű művei - a Siralomház, a Tépéscsinálók vagy az Éjszakai csavargók - magyar témájú életképek, amelyek bizonyos értelemben "egzotikumot is jelentettek a korszak párizsi művészvilágában" - mondta Bellák Gábor, megjegyezve, hogy Munkácsy volt az első professzionálisan menedzselt festőnk is, egyben a világban máig a legismertebb magyar festőművész.

Nanovfszky György, a Munkácsy Alapítvány elnöke a megnyitón jelen lévő mintegy száz érdeklődőt arról tájékoztatta, hogy Pákh Imre családi okok miatt nem lehet jelen, de a jövő héten már Veszprémbe érkezik. Utalt arra, hogy összesen mintegy 650 Munkácsy-képről tudunk, ebből 350 van az Egyesült Államokban - jó néhány a Munkácsról származó Pákh család személyes tulajdonában - és Magyarországon, s Pákh Imre úgy döntött, hogy a Munkácsy-gyűjteményt meg kell ismertetnie Magyarországgal. Nanovfszky György szerint nemsokára Munkácsy-kiállítás lesz még Kijevben, Párizsban és New Yorkban is.

Debreczenyi János, Veszprém polgármestere elmondta: azt szeretnék, ha minél többen láthatnák a Munkácsy-kiállítást, ezért a város hárommillió forintot juttatott a helyi kulturális alapítványnak, illetve a Veszprémi Ünnepi Játékok Kft.-nek, s így minden, Veszprémben tanuló diák - kísérőjével együtt - ingyen nézheti meg a tárlatot. A Munkácsy-kiállítás egyébként a július 29-én kezdődő, négynapos Veszprémi Ünnepi Játékok kísérőrendezvénye. A polgármester közölte, hogy Pákh Imrének Veszprém város aranyérmét adományozzák.

Derecskei Andrea, a Munkácsy-kiállítás kurátora elmondta, hogy a veszprémi Csikász Galéria három hónapig ad otthont a 32 Munkácsy-műnek. Emlékeztetett arra, hogy 2005 óta már 19 magyar városban több mint egymillióan látták a képeket. Az ismertebb Munkácsy-művek közül a veszprémi kiállításon látható az Ásító inas, a Krisztus-trilógia, a Mosónők, az Önarckép, a Legenda, a Cigányok az erdőszélen, a Téli út, az Isaszegi csatatér, valamint a Szalonképek gyűjtőcímen ismert festményei.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról