Múzeumban a náci terror története

A korábbi, Terror topográfiája című spártai kiállítást a héten megnyíló könyvtár és múzeumi anyag váltja fel, amelynek során bemutatják, hogy a Harmadik Birodalomban miként működtek ezek a szervezetek, illetve ezek emlékét miként dolgozták fel a németek a második világháború után.

A Martin-Gropius-Bau múzeummal átellenben lévő területen egykor nem csak a Gestapo épülete, és annak börtönei, hanem az SS főhadiszállása, és a Birodalmi Biztonsági Főiroda, amely a több ügynöjkég munkáját koordinálta, kaptak helyet. Az itt álló épületeket később lerombolták, és helyük a berlini fal közelsége miatt üresen maradt, egészen mostanáig, amikor egy teljesen új múzeumot építettek a helyszínre.

Az ehhez kapcsolódó tervezés már az 1980-as években megkezdődött, ám akkor a tervezési hibák és a finanszírozási nehézségek lehetetlenné tették a konkrét munkálatok megkezdését. A múzeum és dokumentációs központ végül összesen 37 millió euróba került.

A sima kockára emlékeztető múzeumot Ursula Wims német építésznő tervezte, a beruházás költsége 25 millió euró (csaknem 7 milliárd forint) volt. Az acél- és üvegstruktúra, amely mintegy lebegteti a látogatót az eredeti építmény maradványai fölött, az állandó kiállításnak, a könyvtárnak és egy multimédiás konferenciaközpontnak is otthont ad.

Az új múzeumban magyarázó fotók, pannók, dokumentumok, túlélőkkel készített hangfelvételek és számítógépes szimulációk mutatják majd be, miként zuhant Németország egy törékeny demokráciából a fasiszta diktatúrába, amelyet az állami terrorizmus gépezete tett teljessé. Ezen a helyen állították össze a III. Birodalom ellenségeinek listáit, és itt tervezte meg a hitleri rezsim az európai zsidók megsemmisítését.

A kancellária épületétől egy kőhajításnyira a náci hatalom itt összpontosította a Gestapo, az SS, valamint a rendőrségi és biztonsági erők tevékenységét 1939 és 1945 között koordináló birodalmi biztonsági hivatal vezetőit és irodáikat. Mintegy tizenötezer ember senyvedt ezen a helyen a Gestapo börtönében, ahol a rabokat rendszeresen brutális kihallgatásoknak vetették alá. Sok foglyot öngyilkosságba kergettek kínzóik. Sok más rab számára ez a börtön csak átmeneti állomás volt, mielőtt valamelyik koncentrációs táborba szállították. A múzeum látogatói láthatják a börtön rabjairól előállításuk pillanatában készített fekete-fehér személyazonossági fotókat is.

Berlinben egyre több helyen emlékezhetünk: az új múzeum alig pár lépésre található a 2005-ben megnyílt holokauszt emlékműtől, és a Zsidó Múzeumtól, és útközben át lehet kelni az egykori Checkpoint Charlie-n is.

A múzeum oldala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát