Húsz éve voltak az első szabad parlamenti választások Magyarországon

A második forduló

Április 8-án 171 egyéni kerületben tartottak második fordulót. Ebből 5 helyen azért, mert érvénytelen volt az első forduló, a további helyeken azét, mert bár a március 25-én az urnákhoz járult a választójogosultak több mint a fele, egyetlen jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát. Ez utóbbi esetekben ismét indulhattak mindazok a jelöltek, akik az első fordulóban megkapták az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát, illetve ennek hiányában az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt kelhetett versenyre. Az április 8-i második fordulóban 496 egyéni képviselőjelölt mérkőzött a parlamentbe jutásért, és 3 millió 459 ezer választópolgár adta le voksát, ami az első fordulóhoz mérten kisebb, 45,54 százalékos részvételi aránynak felelt meg.

A választás ezúttal is a Magyar Demokrata Fórum győzelmét hozta, 111 (az első fordulóval együtt 116) egyéni kerületben kapott mandátumot. Az SZDSZ 35, az FKgP 11, a KDNP 3, az MSZP, a Fidesz és az Agrárszövetség 1-1, a független és a közös jelöltek 4-4 egyéni helyhez jutottak.

A második fordulóban dőlt el az is, hogy az országos listákról hány mandátumot szereznek a pártok. Az egyéni választókerületekben, illetve a területi listákon mandátumot nem eredményező, ún. töredékszavazatok a pártok országos listáin összegeződtek, s ennek alapján juthattak be e listákról a jelölő pártok színeiben további képviselők a törvényhozásba. Végeredményben az MDF területi listán 40, országos listán 10, az SZDSZ területi listán 34, országos listán 23, az FKgP területi listán 16, országos listán 17, az MSZP területi listán 14, országos listán 18, a Fidesz területi listán 8, országos listán 12, a KDNP területi listán 8, országos listán 10 képviselői helyet szerzett.

A választás mindkét fordulóját élénk nemzetközi érdeklődés kísérte. A külföldi hírügynökségek terjedelmes jelentésekben számoltak be a fejleményekről, jelentéseik általában simának, olajozottnak minősítették a szavazás lefolyását. A külföldi tudósítók szerint az volt a legmeglepőbb, hogy a kommunista rendszert felszámoló és ezzel a választást egyáltalán lehetővé tevő reformszocialistáknak nem jutott különösebb szerep, kiemelt figyelem. Az Európa Tanácsot képviselő külföldi megfigyelők elégedetten nyilatkoztak a választásokról és az esemény fontosságának tudatában lévő szavazók fegyelmezettségéről.

Az új Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg: 386 helyéből az MDF 165, az SZDSZ 94, a Független Kisgazdapárt 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt 21, az Agrárszövetség 1 és a függetlenek 6 mandátummal részesedtek. Végeredményben a magyar törvényhozásban a keresztény-nemzeti politikai erők kerültek többségbe, s ez határozta meg az új kormány összetételét is. 1990. május 23-án Antall Józsefnek, az MDF elnökének a vezetésével koalíciós kormány alakult, amelyben az MDF szövetségeseként az FKGP és a KDNP kapott tárcákat.

1. Kerekasztaltól az urnákig
2. A második forduló

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason