Százezer évvel korábban kezdődött a hajózás története

Nincs kétség: mivel Kréta már legalább ötmillió éve számít különálló szigetnek, ezért ezen eszközök készítőinek hajóval kellett érkezniük. A kőkori régészet szakértői szerint a leletek alapján a hajózás történetét is újraírhatjuk, hiszen az a jelenleg ismertnél 100 ezer évvel korábban kezdődhetett. A korábbi felfedezések még arról szóltak, hogy az emberek először 10-12 ezer évvel ezelőtt jutottak el Ciprusra, a görög szigetekre és talán Szardíniára is; az emberiség emellett jelenlegi tudásunk alapján csak 60 ezer éve szállt először hajóra, az Ausztráliába történő átkeléskor.

A szakemberek az elmúlt két év során Kréta délnyugati partjain, Plakias városához közel közel kétezer tárgyat, így egykori balták maradványait találták meg; a Thomas F. Strasser és Eleni Panagopoulou által vezetett kutatócsoportban görög és amerikai régészek és geológusok dolgoztak. Vizsgálataik előzetes eredményei hamarosan a Hesperia című szaklapban jelennek meg, ám a későbbiekben egy részletesebb tanulmány is várható majd a témában.

A tanulmányból kiderül: a kutatócsoport eredetileg 10-12 ezer éves, mezolitikus és neolitikus leleteket, így nyílhegyeket, pengéket és más hasonló leleteket keresett. Ekkor fedezték fel a jóval régebbi eszközöket, amelyek minden, a korszakkal foglakozó szakembert megleptek. A leleteket személyesen vagy fotókon megtekintők úgy vélik, hogy a felfedezés nem csak a technológiai fejlődés, hanem az emberi mobilitás időskáláját is radikálisan újrarajzolhatja majd.

A kutatók az ásatás helyszínén az eszközöket egy 130-190 ezer éves földrétegben találták meg - ez azonban a szakemberek szerint csak a kőbalták minimális kora lehet: egyes esetekben akár kétszer olyan idősek is lehetnek, mint az azokat rejtő geológiai formáció - a legdurvább becslések akár 700 ezer évet is valószínűsítenek. A legvalószínűbbnek egyelőre a 130 ezer éves tűnik, amikor az ember már jelen volt Afrikában, ám Európába még nem jutott el. Azt egyelőre a szakemberen sem tudják, hogy az eszközöket kik készíthették: a modern ember ugyanis a korban a Neander-völgyiekkel és a Homo heidelbergensis-szel közösen élt.

A korábban elfogadott elmélet szerint a hasonló, Homo erectus-szal megjelenő Acheulean-kultúra eszközeinek készítői a Közel-Keleten át juthattak Európába és Ázsiába a mai Törökországon és a Balkánon át. Egyesek azt is lehetségesnek tartják, hogy Gibraltárnál keltek át a tengeren. Kréta azonban igen messze van ezektől a helyektől: Strasser úgy véli, hogy a szerszámkészítők Európa felől, a görög szigetvilágon át érkeztek, hiszen a sok kisebb ugrás sokkal valószínűbb, mint a hosszú tengeri hajózás Afrika felől.

A korai tengerészet történetét kutató régészek és szakértők ezt azzal egészítik ki, hogy ezen korai hajósoknak a tutajoknál jóval stabilabb és jobb hajóik lehettek. Ez azonban már egy olyan kognitív képességet is feltételez, amely lehetővé tette a nagyobb víztömegek átszelését is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról