Neander-völgyi kozmetikumokat fedeztek fel Spanyolországban
2010. január 12. 13:24 MTI
A Neander-völgyi ember ötvenezer évvel ezelőtt már alkalmazta a testfestést, az erre vonatkozó bizonyítékokat a Bristoli Egyetem kutatói tárták fel Spanyolországban. A leletről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában számoltak be a tudósok.
Korábban
A kutatók a dél-spanyolországi Murcia tartományban két régészeti helyszínen fedezték fel azokat a kagylókat, amelyeket festékek kikeverésére és tárolására alkalmazott a Neander-völgyi ember. A sötét színű barnakő (piroluzit, mangánoxid) darabkáit, amelyeket a Neander-völgyi ember testfestésre alkalmazhatott, korábban már Afrikában is felfedezték. "A mostani lelet viszont az első meggyőző bizonyíték, hogy kozmetikumként alkalmazták ezt a mangánércet" - magyarázta a vizsgálatokat irányító Joao Zilhao, a Bristoli Egyetem régészprofesszora.
Nagy tömbökben leltek sárga festékre, amelyet a kutatók szerint a Neander-völgyi ember alapozóként alkalmazhatott. Találtak vörös színű port is, amelyhez valamilyen ásvány fekete csillámait keverték hozzá. Némely élénk színekben pompázó festett kagylót ékszerként használhattak.
A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis ugyan néhány évezredig egymás szomszédságában élt Európában, a leletek tízezer évvel megelőzik a modern ember érkezését a kontinensre. Mindeddig a tudósok azt feltételezték, hogy csupán a modern ember alkalmazta a testfestést díszítésként vagy rituális célokból. Mint a kutatók tanulmányukban rámutatnak, a leletek mindörökre száműzik a köztudatból a Neander-völgyi ember korlátozott szellemi képességeiről vallott nézeteket. "A Neander-völgyi ember képes volt a szimbolikus gondolkodásra" - mutatnak rá a cikk szerzői.
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa egyetért bristoli kollégái végkövetkeztetésével, miszerint a Neander-völgyi embert semmiképp sem lehet ostobának tártani, erre utaló bizonyítékok sokasága került elő az elmúlt évtizedben. "A köztudatból ugyanakkor nagyon nehéz kiiktatni a 'brutális' Neander-völgyi emberről kialakult képet. A randalírozó futballhuligánokat, vagy a reakciós nézeteket valló politikusokat is a Neander-völgyi jelzővel illeti sokszor a média" - mondta Chris Stringer professzor.
A Neander-völgyi ember mintegy 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 28 ezer évvel ezelőtt halt ki. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Mivel a Neander-völgyi emberek főleg a pleisztocén jeges periódusaiban éltek, szervezetük alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal, így minimalizálni tudták a hőveszteséget. A férfiak átlagosan 165 centiméteres, a nők pedig 155 centiméteres testmagasságot értek el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
