Szobrot kapott a Balaton festője
2009. október 25. 14:56 MTI
Felavatták Egry Józsefnek, a "Balaton festőjének" bronz mellszobrát - Cséri Lajos budapesti szobrászművész alkotását - Zánkán, a Gyermek és Ifjúsági Centrumban.
Korábban
A központ területén található Egry József Szakközépiskola és Kollégium előtti téren Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Bogó Ágnes, a Gyermek és Ifjúsági Centrum igazgatója leplezték le Egry József mellszobrát, amelynél az iskola diákjai elhelyezték az emlékezés virágait.
Cséri Lajos igen nehéz feladatra vállalkozott, mert egy hihetetlenül nagy ívű művészpályát befutó festőnek állított emléket a portréval - hangsúlyozta az avató ünnepségen Bereczky Loránd, megjegyezve, hogy Egry József nagysága már "megfogott" néhány alkotót, köztük például Borsos Miklóst is.
Cséri Lajos nagy művészi erénye, hogy egy "gyermeklelkűen tiszta szobrász", aki hozza magával a világra való rácsodálkozás minden örömét. Noha komoly megpróbáltatások elé állította az élet, sosem vesztette el a derűjét és művészi tisztaságát - méltatta a szobor alkotóját Bereczky Loránd, kiemelve, hogy a portrén is a bölcs, a kiegyensúlyozott, s a világot minden megpróbáltatása ellenére is szeretni tudó művészt fedezhetjük fel.
A főigazgató szerint Egry József és Cséri Lajos művészete egyaránt azt sugallja, hogy mindenkinek, aki az emberek felé fordul, a szolgálat a kötelessége. Bogó Ágnes az ünnepségen emlékeztetett arra, hogy amikor 1996-ban megalapították a központ területén lévő középiskolát, egyértelmű volt számukra, hogy Egry Józsefről, a "Balaton festőjéről" nevezik el. Az igazgató elmondta: a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyertek támogatást, s összesen 3 millió forintból sikerült "kihozniuk" a műalkotást. Bogó Ágnes hangsúlyozta, hogy a művész nem kért honoráriumot, csak az anyagköltségeket kellett megfizetniük.
Egry József (1883-1951) a budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1906-1908 között Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly tanítványa volt. Az 1910-es években elsősorban a paraszti környezet foglalkoztatta. 1918-tól rövid megszakításokkal a Balatonnál élt, előbb Keszthelyen, majd Badacsonytomajban, és számtalan aspektusban és napszakban festette meg a Balatont. Az 1920-as évek végén több vallási tárgyú képet is festett.
1922-ben Budapesten, 1928-ban Berlinben és Drezdában volt kiállítása. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Emlékmúzeumát egykori műtermének helyén, Badacsonyban 1973-ban nyitották meg. Halála után alkotásai több kiállításon, így az 1957-es brüsszeli világkiállításon is sikert arattak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2011
- Az örökség
- Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
- A közös kód
- Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
- A Délvidék megszállása 1941-ben
- Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
- A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
- Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.