Felavatták az embermentő evangélikus lelkész szobrát

2009. szeptember 28. 15:12 MTI

Felavatták Sztehlo Gábor, a II. világháború idején zsidó gyermekeket és felnőtteket mentő evangélikus lelkész szobrát születésének 100. évfordulója alkalmából Budapesten, a Deák téri evangélikus templom előtt.

Korábban

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője a lelkész két gyermekének részvételével tartott megemlékezésen rámutatott arra: Sztehlo Gábor nem egyszer papi ruhájával, azaz Luther-köpenyével védte a II. világháború idején az elhurcolt zsidó szülők, majd a bebörtönzött, kitelepített csendőrparancsnokok gyerekeit, és azokat, akiknek a sorsa "a politikai hullámveréstől függetlenül fordult rosszra".

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi arról szólt: "vannak történelmi korszakok, amelyeket nem lehet józan ésszel megérteni". Mint mondta, ilyen korszak következett be 1944-ben a német megszállás után, amikor a magyar kormány saját polgárait kiszolgáltatta az ellenségnek. Az embermentőkre emlékezve kiemelte: voltak, akik "megértették az idők parancsát és volt bátorságuk cselekedni"; ennek értékét lehetetlen felbecsülni. Sztehlo Gábor és a hozzá hasonló emberek az életükkel játszottak, amikor kiálltak az üldözöttekért - tette hozzá Schweitzer József.

Donáth László evangélikus lelkész, szocialista parlamenti képviselő úgy fogalmazott: Sztehlo Gábor olyan lelkész volt, aki "előbb cselekedett, aztán prédikált", s 1946-ban szembefordult az akkori püspökökkel, elöljáróival is, akik arra akarták rávenni, hogy az általa 1944-ben létrehozott Gaudiopolis (Örömváros) profilját változtassa meg.

Merényi Zsuzsa tanár az avatáson elmondta: Sztehlo Gábor 1944 márciusában kezdte el zsidó gyerekek mentését Raffay Sándor püspök megbízásából. Karácsonyig 32 otthonban szervezte meg a gyerekek ellátását a Vöröskereszt támogatásával. Tevékenységéért 1972-ben megkapta a Világ igaza címet. 1945 tavaszán a Weiss Manfréd által felajánlott területen létrehozta a Pax gyermekotthont, s az egyház keretén belül szeretetotthonokat szervezett. 1961-től 1974-ben bekövetkezett haláláig Svájcban végzett lelkészi munkát. Nobel-békedíjra is felterjesztették, de azt abban az évben Willy Brandt német szövetségi kancellár kapta meg.

A Deák téren felállított, 3 méteres alkotást Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész készítette fekete török márványból.