Újjáépül a kölni levéltár

Köln vezetése a múlt héten jelentette be, hogy mi történjen a katasztrófából megmentett iratanyagokkal: eszerint 97 millió eurós költséggel egy új, erre a célra tervezett épület készül majd, amelyben több más kulturális intézmény is helyet kaphat.

A katasztrófáról korábban mi is beszámoltunk: a levéltár Németország és egyben Európa egyik legjelentősebb és legnagyobb archívuma volt, ahol felbecsülhetetlen értékű történelmi dokumentumokat tároltak. A katasztrófában egyes vélekedések szerint a több mint ezeréves város és jelentős részben az ország "emlékezete" veszett vagy veszhetett oda. Erre utal, hogy a levéltárban olyan történelmi nagyságok feljegyzéseit is őrizték, mint Napóleon vagy a háború utáni első kancellár, Konrad Adenauer, de nyoma veszett Karl Marx, Friedrich Engels, Hegel vagy éppen Heinrich Böll korabeli feljegyzéseinek is. S mindez csak töredéke azoknak az eltűnt iratoknak, illetve feljegyzéseknek, amelyek az elmúlt évszázadok, illetve évtizedek hírességeitől származtak.

A hatóságok a romeltakarítás során értek el "apró sikereket", így egyebek között megtalálták Albertus Magnus német filozófus (1200-1280) kéziratait, továbbá a háború utáni első német kancellár, Konrad Adenauer feljegyzéseit. A romok "átfésülését" a megmaradt archívumi anyagokat kutatva egy csaknem 100 fős csapat végzi.

Az archívum legrégebbi dokumentuma 922-ből származott. A levéltár igazgatója szerint a négyemeletes épületben összesen 30 folyókilométert tett ki azoknak a polcoknak a hosszúsága, amelyeken a különböző dokumentumokat, leveleket, feljegyzéseket tárolták. A hetvenes évek elején átadott levéltári épület így is szűknek bizonyult, jelentős mennyiségű levéltári anyagnak a polcokon már nem jutott hely, így azokat ládákban tárolták. A sors iróniája, hogy a ládákba "rejtett" dokumentumok nagyobb valószínűséggel "élhették túl" a keddi katasztrófát, bár egyelőre ez is bizonytalan.

Fritz Schramma, a város polgármestere szerint az intézmény összeomlását még a következő évtizedekben is érezni fogják, mind tudományos, mind kulturális téren. Ehhez jön még az onnan megmentett iratok restaurálási költsége, amely egyesek szerint akár 350 millió euró is lehet majd.

A várost azonban már a tragédia bekövetkeztekor is többen komoly kritikával illették, és attól óvtak, hogy több hasonló építkezés is katasztrófába fulladhat. Ezek be is következtek: a városi múzeum bővítésekor például az új építmény egy része gondatlanság miatt omlott össze, és a tervezett zsidó múzeum sem valósulhatott meg, mert a projekt a magánbefektető kiszállásával finanszírozhatatlanná vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat