Középpontban a szakrális terek

Mint Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke a programokról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a jövő hét végén számos olyan épület is megnyitja kapuit, melyet máskor nem látogathat a nagyközönség. Hozzátette: több frissen felújított vagy akár még felújítás alatt álló műemléket is megtekinthetnek a látogatók, többek között az Andrássy úti Párizsi Nagyáruházat vagy a Magyar Televíziónak évtizedekig otthont adó Tőzsdepalotát.

"Ezzel talán a társadalom figyelme is ráirányítható az előttünk álló feladatokra" - figyelmeztetett Mezős Tamás, a jövőben felújítandó műemlékek közül a budavári Honvéd Főparancsnokság, illetve a Várbazár épületét megemlítve. Mint elmondta, a rendezvénysorozat idén egyben a szakrális terek ünnepe is, így a római katolikustól a baptistáig, a görögkeletitől a buddhistáig a programban résztvevő egyházi épületek olyankor is megnyitják kapuikat, mikor éppen nem zajlik bennük szertartás. A kulturális örökség napjaira idén is 200-250 ezer látogatót várnak - jegyezte meg a KÖH vezetője.

Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke emlékeztetett: a kultúra, az örökségvédelem és a turizmus mindig is ezer szállal kapcsolódott egymáshoz. Idén ezek a kapcsolatok különösen hangsúlyosak, hiszen a kulturális turizmus évét ünnepeljük - tette hozzá. A Szakrális Művészetek Hetét szervező Dragonits Márta a szombati Nyitott Templomok Éjszakájára hívta fel a figyelmet. Mint elárulta, ezen az estén a budavári Magdolna-templom megmaradt tornya mellé fényből ismét "felépítik" a II. világháború után lebontott középkori főhajót.

Rubovszky Rita, a Hungarofest Kht. igazgatója két éven át végzett felmérésük eredményét ismertette. Elmondása szerint a 13 ezer 500 fős közvélemény-kutatás szerint a magyaroknak legelőször az épített örökség jut eszükbe a kultúra szóról, többségük azonban leginkább fesztiválokra, közösségi kulturális eseményekre szokott járni. A kulturális örökség napjainak ezért feladata, hogy az embereknek személyes kapcsolatuk legyen épített örökségünkkel - hangsúlyozta.

Ruzsa Csaba, a Pécs 2010 Menedzsment Központ ügyvezető igazgatója elmondta: idén a pécsi püspökség fennállásának 1000 éves évfordulója is jó alkalmat teremt az eseménysorozathoz való csatlakozásra, míg Sajó Attila, a Magyar Népművelők Szövetségének elnöke a Kultúrházak éjjel-nappal elnevezésű kísérőprogramra hívta fel a figyelmet.

A kulturális örökség napjai alatt olyan, máskor nem látogatható fővárosi épületek nyitják meg kapuikat, mint például a Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palota, a kőbányai sörgyár pincerendszere, a KFKI kutatóreaktora és első ízben a Magyar Távirati Iroda székháza. Vidéken is számos látnivaló tárul fel az érdeklődők előtt, többek között a dunakeszi késő római kikötőerőd, a középkori pécsi egyetem romjai, a miskolci megyeháza vagy a bátaapáti rádioaktívhulladék-tároló. Újdonság lesz a Magyarázom a házam elnevezésű programsorozat, melynek keretében kortárs építészek maguk mutatják be terveiket és azok megvalósulását.

A kulturális örökség napjaihoz a határon túlról csatlakozik Kárpátalja 17 református temploma, Erdélyből 70 épület és 11 sétaútvonal, Felvidékről többek között a komáromi erődrendszer Öreg- és Újvára, míg Burgenlandból Fraknó vára, valamint a kismartoni Esterházy- és Lackenbach-kastély.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek