Szent István-szobrot avatnak Révkomáromban

"Révkomárom képviselő testülete egyhangúlag támogatta a Jókai Egyesület kezdeményezését, hogy a városban állítsanak szobrot Szent István királynak, aki uralkodóként az ország egész területén élő nemzetiségeket elismerte" - jelentette ki a polgármester. A szobrot Győrfi Lajos magyarországi szobrászművész készítette el, aki maga is jelen volt a sajtótájékoztatón.

A mintegy 25 tonnás bronzszobor életnagyságban ábrázolja Istvánt, s magassága az alapzatul szolgáló hatalmas kőtömbbel együtt meghaladja majd a nyolc métert. Magyarország első királyát lován ülve, korhű öltözékben, koronázási palástban jeleníti meg. Fején ott lesz a Szent Korona, kezében pedig zászlós dárda, amelyen az apostoli kereszt és a hármas halom látható - hangzott el a beszélgetés során. A szobor környékét parkosítják, kikövezik, s éjjel díszkivilágítást is kap.

Szent István szobrának tervezett felállítását a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) még februárban élesen bírálta. "Hamis és cinikus Révkomárom vezetésének döntése, hogy a Szlovák Köztársaság területén előnyben részesítette egy magyar király szobrát, miközben hosszú ideje nem képes méltóbb helyet találni a szláv hittérítők, Európa patrónusai, Szent Cirill és Metód szoborcsoportja számára" - jelentette ki akkor Anna Belousovová, az SNS alelnöke. Bírálta azt is, hogy a Lúdpiac teret, ahol az államalapító király szobra állni fog, ebből az alkalomból Szent István térre nevezik át. "Szent István magyar király volt. Révkomárom a Szlovák Köztársaság területe" - szögezte le Belousovová. Felhívta Révkomárom vezetőit, "vegyék figyelembe, hogy milyen ország területén vannak", és mihamarabb találjanak méltó közteret a Cirill és Metód szoborcsoportnak is.

A szláv hittérítők szobrait a Matica Slovenská egyesület készíttette, s Révkomárom egyik központi terén szerette volna elhelyezni. Az önkormányzat ezt azonban nem engedélyezte. Indoklásul azt hozta fel, hogy nem létezik semmiféle történelmi dokumentum arra nézve, hogy a hittérítők valaha is megfordultak volna a város területén vagy környékén. A szoborcsoportot végül is a Matica Slovenská székházának bejárata fölötti balkonon állították fel, mert ehhez nem kellett a város engedélye.

Az SNS ezzel összefüggésben tavaly törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amelynek lényege, hogy országos és nemzeti jellegű köztéri szobrok és emléktáblák esetében korlátoznák az önkormányzatok jogait. A javaslatot végül is nem hagyta jóvá a parlament.

Hasonló vita zajlott le a döntő részben magyarok lakta Pereden is (vágsellyei járás), amelynek nevét a II. világháború után hivatalosan Tesedíkovóra változtatták, Tessedik Sámuelre hivatkozva. Tessediket a szlovák történetírás szlováknak tartja. A Matica Slovenská néhány éve szobrot akart neki emelni Pereden. A település önkormányzata azonban ezt elutasította. Azt állítják: Tessediknek és Perednek a falunév erőszakos megváltoztatásán kívül semmi köze sincs egymáshoz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”