Takáts Sándor

1881-ben lépett be a piarista rendbe. 1880-82-ben és 1884-86-ban a budapesti egyetem magyar-latin-történelem szakos hallgatója, közben Nyitrán teológiát tanult. 1886-ban pappá szentelték. 1887-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktori, 1888-ban történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1886-tól a nyitrai, 1889-től a budapesti piarista gimnázium tanára. Szülővárosa a 90-es években megbízta Komárom története megírásával. 1898-1903 között kormánymegbízottként a bécsi udvari kamarai levéltárban a magyar vonatkozású iratanyag kiválasztását végezte, ekkor tanári állásából felmentették. 1903-tól a képviselőház levéltárosa, 1920-tól haláláig főlevéltárosa. 1903-ban a képviselőház meghívására elfogadta az 1791-1865-ig terjedő országgyűlési emlékek szerkesztését. A Budapesti Hírlap állandó munkatársa, de sok tárcája jelent meg a Magyarságban, a Pesti Hírlapban és Az Újságban.

Történeti pályafutásnak alakulásában Thallóczy Lajos játszott döntő szerepet. Öt évet töltött Thallóczy közvetlen környezetében, irányítása alatt dolgozott a levéltárban, és nála is lakott a traungassei lakásban. A korábban irodalom- és iskolatörténettel foglalkozó pályáján fordulatot jelentettek a bécsi évek, itt kezdett el foglalkozni gazdaság- és művelődéstörténeti kérdésekkel. Nagy levéltári forrásanyagra épülő, irodalmi igényű, élvezetes stílusban megírt műveiben főként a 16-17. század, az I. világháború után pedig elsősorban a reformkor történetével foglalkozott. Nem véletlenül írta Mikszáth Kálmán egyik munkájáról: Gyönyörű dolog az, így belenézni az akkori élet gyomrába. Jelentősek gazdaságtörténeti tanulmányai is. Művelődéstörténeti adatai maradandó értékűek, múltszemlélete azonban sok tekintetben már saját koráénak is alatta maradt. Beleásta magát az óriási és eladdig feltáratlan anyagba mindinkább távolodik baráti körének a birodalom és a Habsburgok iránt mindig lojális katolikus múltszemléletétől, s egyre inkább közeledett a protestáns gyökerű függetlenségi hagyományokhoz. Leírásában nemegyszer a pogány és kegyelmet nem ismerő törökök és a hazájukat az elképesztő túlerővel szemben is hősiesen védő magyar vitézek élethalálharca két egymást becsülő és tisztelő, egymást megtréfálni és egymás eszén mindig túljárni kész ellenfél vakmerő, de lovagias párbajává szelídült. A törökök iránti rokonszenve különösen annak fényében szembetűnő, hogy a császári katonaságra és a német tartományokból betelepülő németekre nem sok jó szava van. A császári zsoldosok szerinte pökhendiek és gyávák, csak az egyszerű nép sanyargatásában vehetik fel a versenyt a törökökkel, a betelepített lakosság nagy része pedig régi hazájában közönséges bűnöző, de legalábbis nemkívánatos személy volt.

A Komárom megyei Múzeum-egyesület 1906-ban tiszteleti tagjává választotta. 1917-től a Kisfaludy Társaság rendes tagja, 1931-től a Petőfi Társaság és a Nemzetközi Mark Twain Társaság tiszteleti tagja. Az MTA levelező tagja 1906. március 23-tól, rendes tagja 1925. május 7-től. Akadémiai székfoglalóját Hajdú, haramia és martalócz címmel 1908. május 3-án tartotta. Gróf Széchenyi István reuniója és az Akadémia alapítása című rendes tagsági székfoglalójának felolvasása nem történt meg (Budapesti Szemle, 1930).

Fő művei: Lapok egy kis város múltjából. Komárom, 1886.; A paedagogiai büntetések philosophiája. I-II. Nyitra, 1888-89.; Péteri Takáts József. Bp., 1890.; Benyák Bernát és a magyar oktatásügy. Bp., 1891.; A budapesti piarista kollégium története. Bp., 1895.; A külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1899.; Régi magyar asszonyok. Bp., 1907.; Műveltségtörténeti közlemények. Századok, 1907-08.; A magyar gyalogság megalakulása. Bp., 1908.; Szálai Barkóczy Krisztina. Bp., 1910.; A török-magyar bajviadalok. Bp., 1913.; Régi magyar asszonyok. Bp., 1914.; Zrínyi Miklós nevelőanyja. Bp., 1917.; Rajzok a török világból. I-IV. Bp., 1915-28.; A régi Magyarország jókedve. Bp., 1921., reprint kiadás: 1994.; Régi idők, régi emberek. Bp., 1922., második bővített kiadás: 1930.; Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp., 1922., második bővített kiadás: I-II. 1928.; Magyar nagyasszonyok. I-II. Bp., 1926; második kiadás: 1934.; A magyar múlt tarlójáról. Bp., 1926.; Szegény magyarok. I-II. Bp., 1927.; Emlékezzünk eleinkről. I-II. Bp., 1929.; Magyar küzdelmek. I-II. Bp., 1929.; Hangok a múltból. Bp., 1930.; Kémvilág Magyarországon. I-II. Bp., 1932.; Végvári vitézek - szegény legények. Összeáll. Klaniczay Tibor. Bp., 1951.; Bajvívó magyarok. Képek a török világból. Vál., előszó Réz Pál. Bp., 1956.; Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. Kiad. Benda Kálmán. Bp., 1961.; Buda két árulója. Kiad., utószó Réz Pál. Bp., 1979.; Bajvívó magyarok. Képek a törökvilágból. Vál., előszó Réz Pál. Bp., 1979.; Kémvilág Magyarországon. Bp., 1980.; Régi magyar nagyasszonyok. Vál. kiad. Réz Pál. Bp., 1982.; Fejezetek Komárom művelődés- és gazdaságtörténetéből. Kiad. Hídvégi Violetta. Tatabánya, 1996.

Róla szóló irodalom: Nagy Miklós: Takáts Sándor emlékének. Bp., 1937.; Papp László: Takáts Sándor. In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Szerk. Balanyi György. Bp., 1942.; Benda Kálmán: Bevezetés. - Takáts Sándor műveinek jegyzéke. Összeáll. Galambos Ferenc. – A Takáts Sándorral foglalkozó irodalom jegyzéke. Összeáll. Galambos Ferenc. In: Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. Bp., 1961.; Steven Bela Vardy: The Ottoman Empire in Historiography. A Revaluation by Sándor Takáts. Pittsburgh, 1977.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban