Hanák Péter

2009. május 8. 15:51

URL: http://mult-kor.hu/20090508_hanak_peter

Kaposvár, 1921. augusztus 9. - Budapest, 1997. október 6.

Zsidó kispolgári családban született, középiskolai tanulmányait a Somssich Pál Gimnáziumban végezte, 1939-ben érettségizett. Mivel a második zsidótörvény érelmében egyetemre nem mehetett, vasmunkásként kezdett el dolgozni Pécsett, illetve a csepeli vasműben. 1942-től 1944-ig munkaszolgálatra vitték, a nyilas puccs után Ungvárnál a szovjet csapatok által elfoglalt területre szökött. Családja nem élte túl az auschwitzi haláltábort. 1945-47 között a budapesti egyetemen, 1947-48-ban állami ösztöndíjjal a római egyetemen tanult. 1948-ban a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1952-ben kandidátusi, 1978-ban doktori értekezését védte meg. A diploma megszerzése után 1949 és 1991 között az MTA Történettudományi Intézetében dolgozott. 1964-től osztályvezető, majd főosztályvezető, végül tudományos tanácsadó. Ezzel párhuzamosan a felsőoktatásban is részt vett. 1948-50-ben a budapesti egyetem tanársegéde, adjunktusa, 1953-57 között az új- és legújabb kori magyar történeti tanszék docense. 1956-os szerepvállalása miatt eltávolították az egyetemről. 1964-66-ban a közgazdaságtudományi egyetem előadója, 1980-93 között a budapesti egyetem Művelődéstörténeti Tanszékén volt egyetemi tanár. 1993-tól a Közép-európai Egyetemen oktatott. Külföldi felsőoktatási intézmények is meghívták, 1971-ben a New York-i Columbia Egyetem, 1976-ban a Rutgers Egyetem, valamint a bielefeldi és a bécsi egyetem vendégtanára volt.

Kezdetben az 1848-i magyar forradalommal és nemzetközi összefüggéseivel foglalkozott, a térség problémáira kívánt választ adni. 1956 jelentős fordulatot hozott tudományos érdeklődésében. Megértette, hogy a történeti folyamatok nem vezethetők vissza egyetlen tényezőre, s a többtényezős magyarázat általában sohasem áll össze valamiféle logikus egésszé. Az egyetemről való eltávolítása után minden erejét a kutatásnak szentelhette. A forradalom utáni bő évtizedben született a Habsburg Monarchia jellegéről szóló tanulmányainak egész sora, amelyekkel lényegesen módosította a szocialista korszak történetírásának egyértelműen negatív dualizmus-képét. Magyarországnak az Osztrák-Magyar Monarchiában elfoglalt helyét elemző írásai máig megkerülhetetlen alkotások. Különösen fontosak a korszak társadalom-, eszme- és mentalitástörténetére vonatkozó vizsgálatai. Behatóan foglalkozott a 19-20. század fordulójának szellemi világával.

A társadalomtörténet vezette el a hatalomcentrikus történetírásból az embercentrikus történetírásba. Ez a törekvése a tízkötetes Magyarország története általa szerkesztett 7. kötetében egyértelműen megmutatkozott. Az alkotó, alkalmazkodó, sőt túlélni szándékozó embert ábrázolta, humanizáltabb történeti képet kívánt adni. Ezzel kivívta a kultúrpolitika rosszallását, mivel a századvég szocialista-jellegű mozgalmaiban nemcsak a munkásmozgalom racionális törekvéseit, hanem az elesettek lázadását látta. Visszatérő témát jelentett számára a magyar tőke és a tőkésosztály kialakulásának vizsgálata. Foglalkozott az antiszemitizmussal és annak politikai megjelenésével. Kiemelkedő volt tudományos népszerűsítő tevékenysége, a történettudomány eredményeit közkinccsé akarta tenni. Ő írta vagy szerkesztette szinte valamennyi a dualizmus korával foglalkozó összefoglalást, előadásait a szuggesztivitás és a tökéletes érvelés jellemezte.

A Magyar Tudományos Akadémia 1990. május 21-én levelező, 1995. május 8-án rendes taggá választotta. A tőkés vállalkozó kialakulása Magyarországon című székfoglaló előadása 1991. június 13-án, Modernizáció és antiliberalizmus című 1996. június 6-án hangzott el. 1993-tól a Lengyel Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjai közé emelte. 1965-ben és 1973-ban Akadémia Díjat, 1995 Pro urbe Budapest, 1997-ben Széchenyi-díjat kapott. Elnöke volt az MTA Történelemtudományi Bizottságának és a magyar-osztrák történészbizottságnak. A Történelmi Szemle szerkesztőbizottságának tagjaként is működött.

Fő művei: A magyar szabadságharc és a Habsburg-monarchia elnyomott népei. Forradalom és szabadságharc 1848-1849. Bp., 1948., oroszul: Bp., 1953.; La mediazione italiana nella lotta delle minoranze in Ungheria 1848-1849. Róma, 1948.; A magyar pamutipar története. Társszerző: Hanák Katalin. Bp., 1964.; Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában. Túlsúly vagy függőség? Századok, 1971.; A dualizmus korának történeti problémái. Bp., 1971.; Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a XIX. században. Történelmi Szemle, 1974.; Magyarország a Monarchiában. Tanulmányok. Bp., 1975.; Ady és a századforduló. Társszerző: Király István. Bp., 1977.; Magyarország története 1890-1918. Többekkel. Főszerk. I-II. Bp., 1978., 2. kiad. 1983.; Ungarn in der Donaumonarchie. Wien-München-Bp., 1984.; Polgárosodás és urbanizáció. Történelmi Szemle, 1984.; Jászi Oszkár dunai patriotizmusa. Bp., 1985.; A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban (a 19. század második felében). Századok, 1985.; Európa régiói a történelemben. Társszerző: Szűcs Jenő. Bp., 1986.; A kert és a műhely. Bp., 1988., 2. bőv. kiad. 1999., németül: Wien-Köln-Weimar, 1992., angolul: Princeton, 1998.; A History of Hungary. Társszerzők: Péter Sugár és Frank Tibor. London, 1990.; Polgári lakáskultúra a századfordulón. Szerk., bev. Bp., 1992.; Ragaszkodás az utópiához. Bp., 1993.; Társadalmi struktúrák a 19. századi Közép-Európában. Történelmi Szemle, 1997.; A halál Budapesten és Bécsben. Budapesti Negyed, 1998.; 1867 - európai térben és időben. Bp., 2001.

Róla szóló irodalom: Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter születésének 70. évfordulójára. Szerk. Somogyi Éva. (Tudományos munkásságának bibliográfiájával.) Bp., 1991.; Heller Ágnes: Hanák Péter emlékezetére. Múlt és Jövő, 1997.; Szili Ferenc: Hanák Péter. Somogy megye múltjából, 1997.; Deák István: Hanák Péterről. Budapesti Negyed, 1998.; Glatz Ferenc: Amíg a szellem él. Hanák Péter. História, 1998.; The Bibliography of Péter Hanák. In: The Garden and the Workshop. Bp., 1998.; Niederhauser Emil: Hanák Péter. Magyar Tudomány, 1998.; Somogyi Éva: Hanák Péter. Századok, 1998.; Szétszakadt nemzedék. Mihancsik Zsófia beszélgetése Hanák Péterrel. Kritika, 1998.; Hanák Péter: A Város polgára. Budapesti Negyed, 1998.