Legendás apák és fiúk

Grünwald Béla

2009. május 2. 08:49

Szentantal, 1839. december 2., - Courbevoie, 1891. május. 4.

Magyarosodott német gazdatiszt és szlovák anya gyermekeként a Hont megyei településen látta meg a napvilágot. A jó anyagi helyzetben nevelkedő Grünwald a Felvidéken elvégzett középiskolai tanulmányok után a pesti és a bécsi egyetemen jogot és történelmet tanult. 1861-től ügyvédgyakornok, 1863-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1864-65-ben Belgiumban és Franciaországban élt, de közben a berlini és heidelbergi egyetemen is tanult. 1865-től Besztercebányán telepedett le, 1867-től Zólyom vármegye tisztviselőjévé választották: 1868-tól főjegyzője, 1871-től alispánja lett. Átütő erejű egyéniség volt, sokoldalú, alapos műveltségével tiszteletet váltott ki kortársaiból, amely némelyek részéről rajongással párosult.

A közigazgatás államosítása, a központi hatalom erősítése, és a radikális nemzetiségi mozgalmakkal szembeni határozott fellépés híve volt. Felhívta a figyelmet a pánszlávizmus veszélyeire. Nevét 1874-ben ismerte meg az ország, mikor az ô kezdeményezésére a vármegye közgyűlése követelte a kormánytól a közművelődési céllal 1862-ben létrehozott Matica Slovenska és a három szlovák gimnázium bezárását (Turócszentmárton, Nagyrőce és Znióváralja), mivel ott – indoklása szerint – „pánszláv propaganda” folyt. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium némi vonakodás után meghajolt a felvidéki vármegyék mozgalma előtt és a bezárás mellett döntött. A Maticát szintén betiltották. Grünwald neve ezzel fogalommá vált: a „grünwaldizmus” ettől kezdve a kisebbségekkel (elsősorban a szlovákokkal) szemben követett erőskezű, a jogokat lehető legszűkebben értelmező nemzetiségi politikát jelölte.

Álláspontját mindenekelőtt A felvidék (1878) című röpiratában fejtette ki. Százoldalas munkája első részében a „tót” nemzetiség magyar államra való veszélytelenségét és nemzethűségét hangoztatta és nyomatékosította a kétmillió szlovák ajkú lakos megnyerésének hasznát. Nem elsősorban asszimilálni kívánta őket – bár az értelmiségüknél ezt kívánatosnak tartotta, éppen ezért látszott számára szükségesnek az önálló értelmiségképzést elősegítő három gimnázium bezárása. Grünwald elképzelése szerint a szlovák tömegeket nem volt szükséges magyarosítani, olyasféleképpen kellene kiszakítani őket a szlávság testéből, ahogy a német ajkú elzásziak is hűséges állampolgárai lettek Franciaországnak. Grünwald egyértelműen megkülönböztette a reformkori anyanyelv- és kultúraápoló mozgalmakat a ’48 utáni politikai irányú szervezkedéstől. A szerinte részben külföldről irányított szlovák nemzetiségi mozgalom értelmiségi bázisát tartotta veszélyesnek.

Az új Magyarország című könyvének Széchenyi-ábrázolása miatt heves politikai és szakmai bírálatok érték. 1878-tól a szliácsi választóker. szabadelvű párti országgyűlési képviselője; mivel az államosítás eszméjének a kormánypártban híveket szerezni nem tudott, 1880-ban kilépett a Szabadelvű Pártból, és a gr. Apponyi Albert vezette mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. A kilencvenes évek elejére erősen meggyötörte őt betegsége, magánéleti gondjai is nyomasztották, történetírói működését sokan nem tartották „hivatásos”, komoly munkának és végül teljessé vált politikai elszigeteltsége is. 1891. május 4-én, a Párizs melletti Courbevoie-ban, a Szajna partján főbe lőtte magát. Öngyilkossága előtt táviratot adott fel pártvezére Apponyi Albert, a Mérsékelt Ellenzék vezetője címére: „Grünwald Béla Párizsban meghalt” szöveggel. A Montmartre temetőjében helyezték nyugalomra.

A Magyar Tudományos Akadémia - első művéért, az 1888-ban megjelent A régi Magyarországért - 1888. május 4-én választotta levelező tagjává. Gróf Széchenyi Istvánról című székfoglaló előadása 1889. október 14-én hangzott el.

Fő művei: Felsőmagyarországi levelek a nemzetiségekhez. Reform, 1872. 302-305. sz.; A társadalom. Budapesti Szemle, 1876.; Közigazgatásunk és a magyar nemzetiség. Bp., 1874.; 2. kiad. 1876.; Közigazgatásunk és a szabadság. Bp., 1876.; A Felvidék. Bp., 1878.; A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve. I-III. Bp., 1880., 3. bőv., jav. kiad. I-IV. 1889.; Kossuth és a megye. Válasz Kossuth Lajosnak. Bp., 1885.; A régi Magyarország 1711-1825. Bp., 1888., új kiad. Bp., 2001.; Az új Magyarország. Gróf Széchenyi István. Bp., 1890.; Zólyom megye. Bp., 1891.

Róla szóló irodalom: Láng Lajos: Emlékbeszéd Grünwald Béla levelező tagról. Bp., 1895.; Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Bp., 1911.; Pethő Sándor: Politikai arcképek. Bp., 1911.; Pók Attila: Állameszme – álom-eszme. Grünwald Béla útja. História, 1982.; Lackó Mihály: Halál Párizsban. Grünwald Béla történész művei és betegségei. Bp., 1986.; Ablonczy Balázs: Harc a magyar Felvidékért. Grünwald Béla nemzetiségi programja. Európai utas, 2000.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!