7 végzetes pillanat

Hétvégi várkalauz: Neszmély

2009. április 24. 12:17

Vártörténeti kalauzunkban korábban már bebarangoltuk a magyar históriában oly fontos szerepet játszó Komárom és Esztergom várait. Most e két erődítmény között félúton, a Duna partján elterülő Neszmély község múltjában merüljünk el, ahol korábban három erődítményt is létrehoztak.


Sétánk első állomásaként érdemes felkeresni a település központjában álló 15. századi építésű plébániatemplomot, amelynek egyhajós, zömök toronnyal büszkélkedő tömbjét lőréses kőfal övezi. Az épületegyüttes alkalmas volt arra, hogy rajtaütés esetén a lakosság falai mögé meneküljön, és ott oltalomra találjon. A községtől délre emelkedő Várhegy területén – mely mintegy negyedórás sétával, jelzetlen úton érhető el - találhatjuk a Kis- és Nagyvárnak nevezett hajdani erődítmények maradványait. Mindkettőről nagyon keveset tudunk, mivel a történelmi helyszínen még nem végeztek régészeti kutatást.



A Kisvár valószínűleg a magyarországi várépítészet korai korszakának idején keletkezett, amikor az Árpád-házi uralkodók idején élt előkelő földbirtokosok, gazdagabb nemzetségek sorra emelték birtokaik jól védelmezhető pontjain az erődített szállásokat. Ezek a legtöbb esetben nem kőből, hanem erős fagerendákból rótt palánkfalakból, faanyagú lakóépületekből állottak. Így pusztulásuk után a felszínen nyomuk sem maradt, egyedül a hosszúkás hegygerincet keresztben átvágó mély szárazárok árulkodik az egykori védelmi célokról.

A kutatók csak feltételezik, hogy a környező vidéket magáénak mondó nemesi család a Kisvár elhagyása után emeltette attól nyugatra a Nagyvárat, melynek felépítése már jóval összetettebb feladat volt, nagyobb gazdasági és fizikai erőt kívánt meg. A hosszúkás hegygerincre felfutó utat mély árok keresztezi, rajta átkelve egy tágasabb térségre jutunk. Előttünk magasodik a belsővár meredek oldalú tömbje, közepén egy négyzetes kőtorony maradványaival. Tőle nyugati irányban - újabb szárazárokkal elválasztva - a külsővár dombja magasodik. A kopár hegytetőn egyedül a toronycsonk emelkedik a földfelszín fölé, más épületrész nem maradt fenn. Itt sem végeztek még kutatásokat, pedig a föld minden bizonnyal sok tárgyi emléket rejtegethet a várbeliek életéről. A neszmélyi várat egyetlen középkori oklevél említi, mely szerint 1439-ben a török elleni hadjárat során vérhasban megbetegedett Albert király itt hunyta le örökre a szemét.



A 16. században a hadiesemények elérték ezt a vidéket is, a közeli Esztergom várát gyakran vívták a szembenálló felek. Ennek a szüntelen hadakozásnak esett áldozatul a katonai szempontból már elavult neszmélyi erősség is, melyet véglegesen leromboltak. Maradványait pedig a török kiűzése után újratelepített falu lakossága bontotta tovább, hogy a kövekből lakóházakat, gazdásági épületeket emelhessen.

Neszmély a Google térképeken

Web:
www.civertan.hu

További fotók a várról a műemlékem.hu adatbázisában

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!