Hétvégi várkalauz: Neszmély

Sétánk első állomásaként érdemes felkeresni a település központjában álló 15. századi építésű plébániatemplomot, amelynek egyhajós, zömök toronnyal büszkélkedő tömbjét lőréses kőfal övezi. Az épületegyüttes alkalmas volt arra, hogy rajtaütés esetén a lakosság falai mögé meneküljön, és ott oltalomra találjon. A községtől délre emelkedő Várhegy területén – mely mintegy negyedórás sétával, jelzetlen úton érhető el - találhatjuk a Kis- és Nagyvárnak nevezett hajdani erődítmények maradványait. Mindkettőről nagyon keveset tudunk, mivel a történelmi helyszínen még nem végeztek régészeti kutatást.



A Kisvár valószínűleg a magyarországi várépítészet korai korszakának idején keletkezett, amikor az Árpád-házi uralkodók idején élt előkelő földbirtokosok, gazdagabb nemzetségek sorra emelték birtokaik jól védelmezhető pontjain az erődített szállásokat. Ezek a legtöbb esetben nem kőből, hanem erős fagerendákból rótt palánkfalakból, faanyagú lakóépületekből állottak. Így pusztulásuk után a felszínen nyomuk sem maradt, egyedül a hosszúkás hegygerincet keresztben átvágó mély szárazárok árulkodik az egykori védelmi célokról.

A kutatók csak feltételezik, hogy a környező vidéket magáénak mondó nemesi család a Kisvár elhagyása után emeltette attól nyugatra a Nagyvárat, melynek felépítése már jóval összetettebb feladat volt, nagyobb gazdasági és fizikai erőt kívánt meg. A hosszúkás hegygerincre felfutó utat mély árok keresztezi, rajta átkelve egy tágasabb térségre jutunk. Előttünk magasodik a belsővár meredek oldalú tömbje, közepén egy négyzetes kőtorony maradványaival. Tőle nyugati irányban - újabb szárazárokkal elválasztva - a külsővár dombja magasodik. A kopár hegytetőn egyedül a toronycsonk emelkedik a földfelszín fölé, más épületrész nem maradt fenn. Itt sem végeztek még kutatásokat, pedig a föld minden bizonnyal sok tárgyi emléket rejtegethet a várbeliek életéről. A neszmélyi várat egyetlen középkori oklevél említi, mely szerint 1439-ben a török elleni hadjárat során vérhasban megbetegedett Albert király itt hunyta le örökre a szemét.



A 16. században a hadiesemények elérték ezt a vidéket is, a közeli Esztergom várát gyakran vívták a szembenálló felek. Ennek a szüntelen hadakozásnak esett áldozatul a katonai szempontból már elavult neszmélyi erősség is, melyet véglegesen leromboltak. Maradványait pedig a török kiűzése után újratelepített falu lakossága bontotta tovább, hogy a kövekből lakóházakat, gazdásági épületeket emelhessen.

Neszmély a Google térképeken

Web: www.civertan.hu

További fotók a várról a műemlékem.hu adatbázisában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
• A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
• Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
• Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
• Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva