Totalitárius-vita az Európai Parlamentben

A téma megvitatását Jana Hybásková cseh EP-képviselő az Európai Néppárt frakciója nevében kezdeményezte az "Európa lelkiismerete és a totalitarizmus" címmel tartott vitában. Felhívta a figyelmet a tavaly június 3-án elfogadott prágai nyilatkozatra, amely javasolta: hozzák létre a diktatúrák tanulmányozásának európai kutatóintézeteként és a diktatúrák valamennyi áldozatának emléket állító összeurópai múzeumként, emlékhelyként működő "európai emlékezet és lelkiismeret intézetét". Ez az intézet összehasonlítaná a totalitárius kommunista és náci rendszerek emberiség ellen elkövetett bűneit.

A vitában Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője kiemelte: el kell ítélni minden, "manapság divatos ízléstelen méricskélést, hogy melyik embertelen diktatúra ölt meg, alázott meg több embert". Szerinte nem fogadható el, hogy még ma is vannak olyanok, "akik számára a kommunista diktatúra bűnei mentegethetők és bocsánatosak. Akik ma a kommunista diktatúra bűneit mentegetik, azzal érvelnek, hogy mindazt a szörnyűséget ezek a rezsimek a nemes eszmék, az egyenlőség, a testvériség nevében követték el" - mondta, és ezt az állítást hazugságnak minősítette. "Nem a javukra, hanem a terhükre írandó, mert nemes célok ígéretével becsapták az embereket" - tette hozzá. Javasolta: "közösítsük ki a demokraták közül azokat, akik a kommunizmus tetteit ma is mentegetik".

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint nem szabad relativizálni vagy mentegetni a sztálinizmus és a kommunizmus bűneit. De - tette hozzá - a II. világháborúban a náci Németország által szervezett tudatos népirtással semmiféle szörnyűség nem vethető egybe. Tabajdi kitért arra, hogy a háború után Európa keleti és nyugati fele eltérő történelmet élt át. Az átélt történelmi események és szenvedések miatt "ma még nehéz a múlt közös, európai narratívájának elfogadása, mégis elkerülhetetlen a közös európai lelkiismeret és emlékezés kialakítása".

Szent-Iványi István a liberális EP-frakció vezérszónokaként kiemelte, hogy Európa lelkiismerete még nem lehet teljesen tiszta. "Egyes tagállamokban, köztük Magyarországon még a rendszerváltás után húsz évvel sem biztosított megfelelően a betekintés a pártállami titkosszolgálatok és a politikai rendőrség irataiba" - mondta. Közvetlen szomszédságunkban is léteznek még autoriter rendszerek, ahol napi rendszerességgel tiporják sárba az alapvető emberi jogokat - tette hozzá.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő hangot adott azon meggyőződésének, hogy ideje lenne felhagyni a kettős mérce alkalmazásával, azzal, hogy a kommunizmus bűneit - ellentétben a nácizmus bűneivel - enyhébben ítélik meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből