A Seuso-kincstől a Tisza török hídjáig
2009. február 3. 12:22 Szathmáry István
Ilon Gábor régész 19, az archeológia gyakran egymástól elég távol eső területeiről szóló tanulmány összefűzésével egy olyan, a széles olvasóközönség igényét kielégítő, de a hitelesség kereti között maradó munkát állított össze, amely talán hozzájárul a boltok és könyvtárak polcain gyakran felbukkanó, de a tudományosságot nélkülöző kötetek okozta zűrzavar enyhítéséhez.
A régészet tudományát az emberekben élő kincskeresési vágy és a titkok iránti érdeklődés mindig különös fénnyel vonta be. Ezt nyergelték meg az időről időre felbukkanó archeológiai tárgyú kalandregények és filmek is, de szerencsére ez a világ a szakmának szánt írások mellett a külvilág felé is valós hírt ad magáról. Akár jótollú jeles tudósok, mint például Móra Ferenc inkább anekdotázva tanító emlékezéseivel, akár a magyar régészet népszerűsítését és a tudományos alaposságú tájékoztatást magas színvonalon ötvöző írások révén is. Ezek közül a mai napig hatásosak a Panoráma Kiadó 1970-80-as években megjelent kötetei, a Régészeti barangolások Magyarországon, Az őshazától a Kárpátokig című könyvek és társaik, melyek jelenleg is közkézen forognak.
A most megjelent könyv írásai az őskortól a középkorig, a török világ alkonyáig terjedő időt ölelik át. Mindehhez a jó ideje megélénkült építési, útépítési tevékenység adott bőséges anyagot, mivel mindez a lelőhelyek százait érintette és tárgyak özönét zúdította a múzeumokba. Ez a kihívás a feldolgozás új módszereinek elterjedt alkalmazása mellett számos, gyakran lezártnak tekintett kérdés újraértelmezését is lehetővé tette. A természettudományokkal mind szorosabb kapcsolatokat ápoló régészet is közben egyre jobban túllépett a puszta tárgyleírásokon és azok elszigetelt értelmezésén, így fokozottabb szerepet kapott nálunk is az utóbbi évtizedekben kialakult tájrégészet, elkezdték modellezni az egykori társadalmi folyamatokat, kutatták a környezeti jelenségek emberre való hatását, vizsgálták az eleink egészségi állapotáról tanúskodó jeleket.
A kötet szerzői gyakorló régészek, életkorukat tekintve a szerzői gárda átfogja a ma ténykedő régésztársadalom egész keresztmetszetét, tanulmányaik ennek ellenére nem kijelentések. Mindjárt az indító tanulmány egy igen érdekes és minden bizonnyal vitát kavaró kérdést vizsgál: az emberiség aranykor-élményének és aranykor-mítoszainak régészeti megközelítését. A tanulmányok között olvashatunk az egykori társadalmi viszonyok rekonstruálási törekvéseiről, vagy megismerkedhetünk egy igen meghatározó fontosságú, de nehezen megközelíthető terület, a múlt ködébe tűnt hitvilág kutatásával. E témakörben többek között honfoglaló eleink ősi rítusának elemeivel, egykori szent ligeteiknek ásatásokon feltárt nyomaival és azok mai analógiáival is találkozhatunk a kötetben.
A régészetben újabban elterjedt kutatási módszerek, mint például a fák évgyűrűiből történő pontos kormeghatározás módja és adatbázisának egyre nagyobb mértékű kiépítése, vagy a légi és víz alatti régészet igen érdekfeszítő és látványos területe is hírt ad magáról a mű lapjain. Más írások az elődeink mindennapi világát jellemző tárgyi kultúrát járják körül, mint a gyöngykészítés és viselet, illetve a szövés leletei, részben a fennmaradt leletanyag, részben közvetett adalékok alapján. Érdekfeszítő és szórakoztató játékként követhetjük nyomon a Régészeti nyomozások során egy római felirattöredék nem kevés üzenetének lépésről lépésre való kibontásának menetét is, ami tantörténete annak, hogy mennyi szerteágazó adat egybefonásával lehet megsokszorozni, gyakran kirakósjáték-szerűen, a leletek információértékét.
A könyv témái közül mindenképpen említendő a magyar régészettörténet és egyúttal a kriminalisztika feltehetően egyik legnagyobb rejtélyének számító kérdést boncolgató, a Nemzeti Múzeumban található római kori ezüst állványról, a polgárdi quadripusról szóló cikk. Ez a tárgy ugyanis akár a világ egyik legértékesebb leletegyüttesének számító Seuso-kincs évtizedek óta húzódó származási és tulajdonjogi vitájának egyik döntő bizonyítéka is lehet majd. A számos kitűnő színes és fekete fehér ábrát tartalmazó kötetet, és a benne foglalt időt a régi Magyarország egy kevéssé ismert, mostanában feltárt és rekonstruált török kori építményének leírása, a Tisza Szolnokon átívelő első állandó hídjának históriája zárja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
