Milyen állat jelképezze Európát?

Az újság szerint "Európa állatának" kijelölése jól jönne azt követően, hogy az unió jelképéül választott tizenkét csillagos zászló és Beethoven örömódája, mint himnusz, elveszti hivatalos státuszát: miután a franciák és a hollandok elutasították az európai alkotmányos szerződést, a pótlására hivatott lisszaboni szerződésben már nem történik róluk említés. Igaz, az EP falain belül ennek ellenére használják ezeket a szimbólumokat, amelyek, hangoztatják, "Európa lelkét testesítik meg".

A Párizsban megjelenő angol nyelvű amerikai lap emlékeztetett arra, hogy a heraldikai hagyományoknak köszönhetően szinte minden EU-tagállamban fontos szerepe van az állat-jelképeknek. Az erős és bölcs oroszlán ott trónol a finn, a spanyol, a brit és a cseh címerekben, a sas a Rajnától keletre uralkodik, a németek, osztrákok, lengyelek ragaszkodnak az erő és a méltóság e jelképéhez. A franciák szívesen jelenítik meg magukat a büszkén kukorékoló kakassal.

Az IHT által benyújtott javaslatban az első helyen a bika szerepel, mivel a görög mitológiai hősnőt, Európa föníciai hercegnőt Zeusz főisten az ő képében közelítette meg és rabolta el - erre számos műalkotás emlékeztet. Giscard d'Estaing volt francia elnök, aki az európai alkotmány szerkesztését irányította, a maga részéről a sárkányteknőst választotta: a kínai mitológiai állat a célját elérő óvatos megközelítést testesíti meg szemében - ám az alkotmány mégsem volt sikeres.

Mario Telo, a brüsszeli szabadegyetem politika-professzora az igazi teknőst javasolja, amely "erős és nem agresszív", Alain Guggenbühl, az európai közigazgatási intézet vezetője hasonló okokból az elefántot, amely "robusztus, de helyét lassan változtató állat". Sajnos, a teknős néma, az elefánt pedig nem honos Európában. Az utóbbi persze az oroszlánra is igaz. Jo Leinen, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke a maga részéről a béke jelképét, a galambot támogatná, mert az unió a háború elutasításából született. Eric Baratay történelemtanár szerint a bagoly, a bölcsesség jelképe lenne a jó választás, már csak azért is, mert a görögök jelképes madara.

Az alkotmányügyi bizottságban néhány euroszkeptikus képviselő gúnyosan a rákot, a sündisznót és a lajhárt is javasolta. Végül a bika és a galamb nyerte el a legtöbb képviselő támogatását. Az aréna hívei az előbbiért lelkesedtek, mások azonban agresszívnak tartották, a galamb hívei a béke jelképeként Picasso által rajzolt híres madarat javasolták, amely azonban mások szerint nem túl eredeti. Nem könnyű választani.

A lap új ötlete: döntsenek a témáról maguk az európaiak. Erről szavazni "szórakoztatóbb és kevésbé fárasztó, mint az alkotmány 448 szakaszáról."

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején