Angyal Dávid
2008. december 20. 14:49
Kunszentmárton, 1857. november 30. – Budapest, 1943. december 18.
A két világháború közötti időszak egyik meghatározó történésze Engel Dávid néven látta meg a napvilágot. 1875–79 között a budapesti egyetem magyar-német szakos hallgatója, 1879-ben bölcsészdoktori, utóbb tanári oklevelet szerzett. 1882–1883-as időszakban a berlini egyetemen tanult. 1878–1889 között nevelő volt a Kohner és a Brüll családnál, 1885–1890 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője, 1890–1897 között a budapesti VII. kerületi Barcsay utcai főgimnázium tanáraként oktatott.
Pályáját irodalomtörténészként kezdte, a Budapesti Szemle Köréhez tartozott. Történeti munkáiban elsősorban a 17. századi, részben a 19. század magyar politikatörténetével foglalkozott. Az MTA 1902. május 9-én levelező, 1917. május 3-án rendes tagjává, 1936. május 14-én titkárává választotta. Székfoglalóit Széchenyi Istvánnak (Gróf Széchenyi István történeti eszméi. Elhangzott: 1907. január 14.), illetve a hódoltság korának szentelte (Az 1615-iki bécsi török békének titkos pontjai. Elhangzott: 1918. április 15.). Számos szervezetben vállalt tisztségeket. 1910-től a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Magyar Történelmi Társulat, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének tiszteletbeli tagja lett.
1896-tól a budapesti egyetemen magántanárként, 1909-től a magyar történelem, 1925–1929 között az újkori egyetemes történelem nyilvános rendes tanáraként vett részt az egyetemi oktatásban. 1918–1920 között a bölcsészettudományi kar dékáni tisztségét látta el. 1929–1935 között a Bécsi Magyar Történeti Intézet Igazgatója lett, hatalmas érdekemet szerzett a bécsi levéltári kutatások koordinálásában.
Történeti munkáit a pozitivista szemlélet jellemzi.
Fő művei: Késmárki Thököly Imre 1657–1705. I–II. Bp., 1888–1889.; Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinándig. Bp., 1897.; Bethlen Gábor életrajza. Bp., 1900.; Gróf Széchenyi István történeti eszméi. Bp., 1907.; Gyulai Pál. Bp., 1912.;A világháború okai. Bp., 1914.; Szalay László emlékezete. Bp., 1914.; Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Bp., 1925.; Gróf Széchenyi István. Bp., 1928.; Történeti tanulmányok. Bp., 1937.; Gróf Andrássy Gyula. Bp., 1941.; Az ifjú Ferenc József. Bp., 1942.; Károlyi Árpád emlékezete. Bp., 1943.; Emlékezések. Kiad.: Czigány Lóránt. London, 1971.; Angyal Dávid 1942-es naplója. Közreadja, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Papp István. Századok, 134. (2000.), 6. 1429-1448.
A róla szóló irodalom: Gombos F. Albin: Angyal Dávid. Akadémiai Értesítő, 1934.;Károlyi Árpád: Angyal Dávid, a történetíró. In: A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1937.; Hóman Bálint: Angyal Dávid. In.: Uő.: Történetírás és forráskritika. Bp., 1938.; Balanyi György: Angyal Dávid. Századok, 1944.; Nagy Miklós: Budapesti Szemle, 1944.; Zimándi István: Angyal Dávid. In: Uő.: Péterfy Jenő és baráti köre. Bp., 1960.; Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Bp., 1980. Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Győr, 1996.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap