Befejezték a náci iratok digitalizálását

`Az iratok arról tanúskodnak, hogy a nemzeti szocialista korszak idején hatalmas méreteket öltött a kényszermunka. Az ún. idegen munkások munkaerejét szinte minden gazdasági ágban és régióban kizsákmányolták` - magyarázza Udo Jost, az archívum vezetője.

A keresőszolgálat több mint 6,7 millió, a nemzeti szocialista és közvetlenül a háború utáni korszak kényszermunkára vonatkozó iratának (13 millió ábra) szkennelését végezte el, amelyből 1,87 terabyte-nyi adat keletkezett. "A digitalizálás az eredeti iratok védelmére és megőrzésére szolgál" - mondja Jost. A keresőszolgálatot felügyelő Nemzetközi Bizottság határozata értelmében mind a 11 tagország kaphat digitális másolatot a Bad Arolsenben őrzött dokumentumokról.

Az iratok között találhatók egyénekre vonatkozó akták a náci időkből. Ide tartoznak a kényszermunkások munkakönyvei, beteglapok, biztosítási okmányok, valamint hatóságok, betegbiztosítók és munkaadók bejelentőlapjai. A keresőszolgálat olyan listákat is beszkennelt, amelyeket 1946 elején a nyugati szövetségesek parancsára állítottak össze. Minden német településnek jelentenie kellett a szövetséges keresőszolgálatnak, hogy a háború idején tartózkodott-e területükön külföldi vagy német zsidó. A listák lakóhelyre, munkaadókra, foglalkoztatási időre, házasságkötésre, születésekre és halálesetekre vonatkozó adatokat tartalmaz.

A háború után ezek a dokumentumok segítették a családok egyesítését. Később az iratokat a kényszermunka-kárpótlási alapnak kiállított igazolásokra használták. Az archívum 2007 novembere óta nyitva áll a kutatók előtt, akik az itt található akták segítségével képet kaphatnak a náci uralom alatti kényszermunka nagyságáról. A becslések szerint a Harmadik Birodalomban mintegy 12 millió kényszermunkás dolgozott, közülök 8,4 millió civil volt. Kényszermunkát a gazdasági élet szinte minden területén alkalmaztak.

Az archívum teljes digitalizálása 2011-re fejeződik be.