2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Hétvégi várkalauz: Zsámbék

2008. szeptember 5. 14:08

A Dunántúl északkeleti részén, a Budai-hegység és a Gerecse közti medencében fekszik Zsámbék. Az ide látogató kirándulók elsősorban legfőbb nevezetességét, a kéttornyú, román stílusú bazilika konzervált romját tekintik meg, pedig pompás kastélya is sok évszázados múltat rejteget.

Maga a vidék már évezredek óta szolgál emberi lakóhelyül, a régészek ásói nyomán jelentős kelta, római és avar emlékek kerültek napvilágra. Jelentőségét a honfoglalás után is megőrizte, mivel az Árpád-házi uralkodók két fontos városa, Esztergom és Székesfehérvár közötti út megállóhelyeként, nagy forgalmat bonyolított le.

Légifotók Zsámbékról

A 12. század végén III. Béla király francia feleségével hazánkba érkezett Aynard lovag, aki adományul kapta a virágzó települést. Az új birtokos rövidesen felépítette várát, mely a településtől távolabb az erdőben egy kiemelkedő hegykúpon emelkedett. Miután ezt a 14. század elejének belháborúi romba döntötték, a nemesi család úgy döntött, a jobbágyfaluban építik fel újabb rezidenciájukat. A szabályos négyzet alakú udvart körbefogó vaskos várfalak egyik részén tornyok emelkedtek, míg túloldalán a földesúri família támpillérekkel megerősített lakópalotája.

Zsámbék középkori várkastélya

Az egykorú források szerint 1467-ben Mátyás király mezőváros rangjára emelte a helységet, melynek vásárai messze földről vonzották a kereskedőket. A 16. században a virágzásnak vége szakadt, a közeli Buda 1541-es megszállásával egyidejűleg a török telepedett be a zsámbéki várkastélyba is. Falai gyakran láttak öldöklő csatákat, vérét egyaránt hullatta érte keresztény és muzulmán. Fennmaradt például Hasszán budai pasa levele 1631 októberéből, amelyben panaszosan írja le, hogy a győri és tatai magyarok elhajtották a zsámbéki törökök marháit és lovait, az ellenálló oszmánok közül pedig néhányat "vértanúvá" avattak.

Korabeli metszeten

A hódoltság másfél évszázadának végét Buda felszabadítása jelentette. Ennek egyik mellékhadszíntereként Bottyán János és vitézei a Zsámbékon keresztül vezető úton megleptek és szétvertek egy Buda felé vonuló török lovas egységet. A viharos csetepatékban súlyosan megsérült épületet a Zichy főnemesi család vásárolta meg, akik maradványainak felhasználásával megépíttették a napjainkban látható barokk stílusú kastélyt.

Második emeletével 1902-ben egészítették ki, nagyméretű kápolnája ritkaságnak számít. A bejárata feletti tetőgerincén nyitott harangtorony ékeskedik. Földesurai a gyakori hadjáratokban lakatlan pusztává változott helység újjáépítésére németajkú telepeseket hívtak be, akik által Zsámbék ismét a fejlődés útjára lépett.

Zsámbék a Google Térképeken

Zsámbék oldala

Web: www.civertan.hu

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár