Szun Jat-szen
2007. október 4. 16:06
(1866 - 1925)
Szun Jat-szen kínai forradalmár és államférfi 1866. november 12-én született Kantonban. 1879-ben a sikeres kereskedő bátyjához utazott Hawaiira, ahol a munka mellett egy missziós iskolában tanult, itt tért át a keresztény hitre.
1887-1892 között egy hongkongi orvosi főiskolán folytatta tanulmányait. Ebben az időben kezdett el aktívan politizálni, fő célja a mandzsu dinasztia hatalmának megdöntése lett Kínában. 1894-ben alapította meg a „Kína Újjászületésének Társasága” nevű szervezetet, amellyel 1895-ben Kantonban felkelést robbantott ki. A felkelés bukása után külföldi emigrációba kényszerült, s a következő 16 évben nem léphetett a birodalom területére. Szun Jat-szen amerikai, japán és európai száműzetése idején jelentős kapcsolatokra tett szert brit és japán politikai körökben, és szorosabbra fonta kapcsolatát a dél-kínai titkos társaságokkal is, amelyeken keresztül 1900 és 1911 között 10 sikertelen felkelést szervezett a mandzsu dinasztia ellen.
E forradalmi tevékenysége Kínában is széles körben ismertté tette a nevét. 1905-ben Tokióban alapította meg „Tung-meng-huj” (Szövetséges Liga) nevű szervezetét, és ekkor fogalmazta meg először híressé vált három népi elvét: nacionalizmus, demokrácia, népjólét. Az 1911-es kínai forradalom győzelmekor az USA-ból tért haza, s az újonnan megalakított nemzetgyűlés Szunt választotta meg 1912. januártól a köztársaság ideiglenes elnökévé. Néhány hónap után lemondott a hadsereg vezetője, Jüan Si-kaj tábornok javára. Szun Jat-szen még 1912-ben megalapította a Kuomintang pártot Jüan ellenében. Zűrzavaros évek következtek: Szun Japánba emigrált, Jüan 1916-ban meghalt, majd 1917-1918-ban Szun Kantonban rövid életű kormányt alakított. Végül 1921-ben Szun Jat-szent ismét köztársasági elnökké választották, de hatalma csak az ország egy részére terjedt ki. Szun együttműködést alakított ki a kínai kommunistákkal és a Szovjetunióval.
Szun Jat-szen 1925. március 12-én Pekingben halt meg, személye az utókor szemében Kína újkori történelmének meghatározó alakjává vált. Mao Ce-tung Kína történelmének két végpontját így jelölte meg: „Konfuciusztól Szun Jat-szenig”.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. világháború
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez
- A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini
- Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
- Az első világháború árnyékában: Fosztogatás és rekvirálás az északkeleti hadszíntéren
- A British Museum kincsei is a londoni metróban éltek túl
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő tegnap
- 10 érdekesség a pénz történetéből tegnap
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói tegnap
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma tegnap
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez tegnap
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” tegnap
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? tegnap
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét tegnap