Dolores Ibarruri Gomez
2007. augusztus 12. 00:37
(1895 - 1989)
Dolores Ibarruri Gomez, spanyol kommunista politikus, 1895. december 9-én született bányászcsaládból. Eredeti foglalkozása varrónő volt. 1917-től csatlakozott a munkásmozgalomhoz, s a híres szónoklatairól kapta a
Spanyolországban a népfront győzelme után 1936-ban képviselőnek választották, 1937-től a spanyol parlament alelnöke lett. Az 1936-1939 közötti spanyol polgárháborúban aktívan részt vállalt a harcokban, a köztársasági erők egyik vezetőjeként járta a fontot, szervezett, buzdított a harcra, a kitartásra. Fokozatosan a köztársasági eszme jelképévé vált. Híres jelszavai az egész világon az ellenállás jelmondataivá váltak: „Jobb állva meghalni, mint térden állva élni!”, vagy amit Madrid védelménél mondott: „Nem törnek át!
A polgárháborút követően, a köztársaságiak veresége után, 1939-ben a Szovjetunióba emigrált, s ott élt az 1977-es hazatéréséig. 1942-1960 között az SKP főtitkára, 1960-tól az elnöke volt. 1945-ben részt vett a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség (NDNSZ) megalakításában, 1963-ig a szervezet alelnöki feladatait látta el. Ibarruri 1977-ben hazatérhetett Spanyolországba, és a parlamentben Asztúria kommunista képviselője lett, közben ellátta a Béke Világtanács alelnöki feladatait. Sokat utazott, s mindenütt a béke mellett politizált.
1964-ben megkapta a nemzetközi Lenin-békedíjat, 1965-ben pedig a Lenin-rendet. Művei: Az egyetlen út (önéletrajzi regény) és A békéért, demokráciáért, Spanyolország Függetlenségéért címmel jelentek meg. A hosszú, mozgalmas életet élt forradalmárnő matuzsálemi korban, 1989-ben halt meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő tegnap
- 10 érdekesség a pénz történetéből tegnap
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói tegnap
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma tegnap
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez tegnap
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” tegnap
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? tegnap
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét tegnap