Alfred Jodl

(1890 - 1946)

Alfred Jodl német vezérezredes 1890. május 10-én született Würzburgban, régi katonacsaládból. Ő is a katonai pályát választotta élethivatásul, a Berlini Katonai Akadémián tanult.

Az I. világháborúban tüzértisztként vett részt a nyugati, franciaországi fronton. 1917-ben megsebesült, vitézségi érdeméremmel tüntették ki. Jodl a sebesülésből való felépülése után visszatért a frontra, s ott érte 1918 novemberében a fegyverletétel. A világháború után tovább szolgált, elvégezte a vezérkari akadémiát, s a német hadsereg vezérkarában szolgált előbb őrnagyként, majd l933-tól alezredesként. A hadműveleti tervezésben rendkívül tehetséges Jodl 1935-ben került Hitler látókörébe, az ún. „nemzetvédelmi ügyosztály” vezetője lett ezredesi rangban. Részt vet a hadsereg modernizálásában, majd 1938 tavaszán az Anschluss katonai hadműveleti terveinek előkészítésében.

Jodl itt Keitel tábornok, később vezértábornagy főparancsnok adjutánsaként valamennyi II. világháborús német haditerv kidolgozásában részt vett, ő lett Hitler fő tanácsadója a stratégiai és a taktikai kérdésekben. A tanácsadás zömében abban merült ki, hogy Hitler elképzeléseit „átfordította” katonai nyelvre, hadműveleti tervekbe a Wehrmacht számára. 1940-ben tábornokká, 1944-ben vezérezredessé nevezték ki. Jodl gyakorlatilag 1938-1945 között a hadműveletek fő irányítója volt. Több esetben ellenvéleménnyel volt Hitler terveivel kapcsolatban, de aztán mégis engedett, nem mert Hitlerrel szembeszállni. Nürnbergben a háború után úgy jellemezték, hogy „merev, szenvtelen katona. A háború egyáltalán nem áll ellentétben erkölcsi felfogásával, az atrocitások azonban igen. Éles elméjű, élénk és érdeklődő. A háborúról keveset beszél, csupán azt a meggyőződését hangoztatja, hogy ő úgy cselekedett, ahogyan egy katonának hazája és kormánya iránti kötelességei teljesítésekor cselekednie kell". Jodl 1945. május 7-én Dönitz államfő meghatalmazásával előzetes feltétel nélküli kapitulációs okmányt írt alá a szövetségesek előtt Reimsben.

Az 1945. október-1946. október között zajló nürnbergi perben a Nemzetközi Katonai Törvényszék halálra ítélte, és 1945. október 16-án, Nürnbergben kivégezték mint háborús főbűnöst.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek