Egy ünnep másfél évszázada
2012. március 15. 07:30
Korábban
1951-1988
A kommunista ünnepek egyik jellegzetessége volt, hogy a márciusi ifjakat ábrázoló transzparensek sokkal kisebbek voltak, mint azok, amelyeken Lenin, Sztálin és Rákosi voltak láthatók. Utóbbi egyébként a centenáriumi ünnepségeken - miközben beszédét olvasta fel a Kossuth téren felállított díszemelvényen - váratlanul, és máig tisztázatlan okok miatt az órájára nézett.
Ünnep ide, évforduló oda, 1951-től minisztertanácsi rendelettel újra munkanappá nyilvánították március 15-ét. Vélhetően kicsit sok volt a tavaszi ünnep az új rendszerben: március 21-e, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napja, április 4-e, Magyarország felszabadítása - no és persze március 9-e, Rákosi Mátyás születésnapja, amit országszerte, fellobogózva volt kötelező megünnepelni. Ebbe a környezetbe már nem fért bele március 15-e.
1985. március 15.
Az 1953-as évben Sztálin március 5-én hunyt el, így a 10 nappal később megtartott megemlékezésen már a Sztálint, Lenint és Rákosit ábrázoló portrék kisebbek lettek, és a márciusi ifjaké lettek nagyobbak a Nemzeti Múzeum homlokzatán.
1956 után érthető módon veszélyes dolog volt a forradalom emlékével ünnepelni. A következő esztendőkben a Múzeumkertben és a Petőfi szobornál mindössze 150-200 ember vett részt a rövidre szabott ceremóniákon. 1969-re azonban a Kádár-rendszer már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy újra utcára vigye a tömegeket - de ideológiát is gyártott az ünnep köré: ez volt a FIN, vagyis a Forradalmi Ifjúsági Napok. Március 15-ét, 21-et, és április 4-ét ünnepelte a Kommunista Ifjúsági Szövetség.
1973 volt az első esztendő, amikor gumibotoztak a Petőfi szobornál. A kincstári megemlékezésből nem kérő fiatalok valódi 48-as üzenetekre vágytak, valódi 48-as megemlékezést igényeltek - és persze finom rendszerkritikát is megfogalmaztak, amikor a különutas ünnepet választották. Az utolsó gumibotozó március 15-e 1988-ban volt. Pedig 4 hónappal korábban, 1987. december 15-én az MSZMP Politikai Bizottságának határozata már újra nemzeti ünneppé nyilvánította március 15-ét. De ez már nem jelentett semmit. A rendszerváltó értelmiség külön ünnepelt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05