20 különös kép a Londonban tüntető és barikádokat emelő brit kommunistákról
2018. március 22. 12:45
Még az orosz polgárháború alatt, a világforradalom továbbvitelének reményében alakult meg több kisebb szervezetből Nagy-Britannia Kommunista Pártja. A II. világháború előtt sztrájkokkal és sokszor fasisztákkal, illetve rendőrökkel vívott utcai harcokba torkolló demonstrációkkal hívta fel magára a figyelmet. A háború végére valódi politikai erővé vált, azonban 1956 után rétegpárttá sorvadt.
Korábban
1920-ban egy csoport forradalmi meggyőződésű szocialista részt vett egy gyűlésen a londoni Cannon Street Hotelben. Ezek a férfiak és nők különféle politikai szervezetek tagjai voltak, köztük a Brit Szocialista Párté (BSP), a Szocialista Munkáspárté (SLP), a Szesztilalom- és Reformpárté (PRB), és a Munkások Szocialista Szövetségéé (WSF). Ezen a gyűlésen megegyeztek abban, hogy együtt megalakítják Nagy-Britannia Kommunista Pártját (CPGB). Mint később kiderült, maga Lenin legalább 55 000 angol fontnyi (mai értéken több mint egymillió font, azaz több mint 350 millió forint) pénzt adott a CPGB indulásának elősegítésére.
Az 1926-os országos általános sztrájk előtt a párt több vezetőjét bebörtönözték „lázadás tervezése” vádjával, de a CPGB által támogatott sztrájk jót tett a taglétszámnak, főként Glasgow-ban, Kelet-Londonban és Walesben, amelyek egyes részeit „kis Moszkvának” kezdték el hívni a köznyelvben. A párt igen aktív volt a különféle gyűlések és tüntetések szervezésében. Ezek közül némelyik erőszakkal végződött, leghíresebben 1936-ban, amikor a felvonuló kommunisták Oswald Mosley Brit Fasiszta Pártjának feketeingeseivel csaptak össze a londoni Cable Streeten és környékén.
Az 1930. novemberi 2555 taghoz képest a CPGB legnagyobb létszámát 1943-ban érte el 60 000 taggal, és az 1945-ös parlamenti választáson 103 000 szavazatot kapott, ezzel két képviselőt juttatva az alsóházba. A következő évi helyi választásokon több mint 500 000 szavazatot kapott, így a párt 200 helyi tanácselnököt adott. A CPGB 1945 és 1956 között volt befolyása csúcspontján. A legnagyobb taglétszám-csökkenés az 1956-os magyarországi forradalom után következett be. Annak ellenére, hogy 1956-tól a 70-es évek második feléig közvetlenül a Szovjetunió támogatta pénzügyileg, valódi politikai párt helyett inkább egyfajta nyomásgyakorló szervezet lett belőle, és nem tettek neki jót a belső konfliktusok sem. 1991-ben, a Szovjetunió széthullásával született meg a döntés a párt feloszlatásáról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap