1500 éves viking nyílhegy került elő az olvadásnak indult norvég gleccserből
2020. március 12. 09:54 Múlt-kor
A Norvégia déli részén található Jotunheimen-hegység éghajlatváltozás következtében olvadásnak induló gleccsereit tanulmányozta egy kutatócsapat, amikor sok egyéb érdekes tárgyi lelet mellett egy másfél ezer éves viking nyílhegyre bukkantak.
Korábban
A Skandináv-hegységrendszer részének számító Jotunheimen népszerű célpont a kirándulók és a hegymászók körében. Norvégia legmagasabb hegycsúcsai közül közel 250 itt található. A helyszín gleccserolvadásait tanulmányozta az elmúlt hetekben, hónapokban egy csapat, amely több mint kétezer régészeti leletet is összegyűjtött a környékről. A legérdekesebb egy 1500 éves, a „skandináv vaskor” idejére datálható viking nyílhegy volt.
A 17 centiméter hosszúságú, 30 grammos lelet igen jól megőrződött a jég fogságában, 1800-1900 méterrel a tengerszint felett, ám a már a Jotunheimenben is tetten érhető éghajlatváltozás következtében most „kiszabadult” fagyos ketrecéből.
A szakembergárda egyik régésze, Shoshi Parks elmondta, hogy Közép-Norvégia ezen vidékén három nemzeti park is található, ám a Jotunheimen vidéke vitathatatlanul a leglátványosabb, Észak-Európa két legmagasabb pontja, a több mint 2400 méter magas Galdhøpiggen és a Glittertind is itt van.
Az elmúlt években a norvég gleccserek olvadása drámai módon felgyorsult, amiért a szakértők szerint egyértelműen a melegebb hőmérséklet tehető felelőssé. Habár az éghajlatváltozás azt is jelenti, hogy a régészeknek könnyebb hozzáférniük a fagyos múlt emlékeihez, azzal is fenyeget e helyzet, hogy ezen leletek megsemmisülnek, ha nem kerülnek időben felfedezésre és szakértő kezekbe.
„Igen gyors olvadást tapasztaltunk a működési területünkön. Az emberi történelem apró darabkái fordított időrendben olvadnak ki” – magyarázta a CNN-nek Lars Pilø, aki szintén a kutatócsapat tagja. A szakemberek többek között találtak már vadászszerszámokat, ruhaanyagokat, bőrt, egyéb textilt és agancsokat, de egy, a viking korból származó hótalpat is, amelyet a lovak számára készítettek. A több mint kétezer tárgy közül a legrégebbi hatezer év körüli volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap