138 jobbágyát is halálra kínozhatta az „orosz vérgrófnő”, Darja Szaltikova
2020. január 28. 17:56 Múlt-kor
Korábban
Vonzódás az erőszakhoz
Szaltikova a források szerint – Báthoryhoz hasonlóan – főként a fiatal lányok bántalmazásában lelte kedvét. Volt olyan áldozata, aki halálakor mindössze 12 éves volt.
Az asszony a legválogatottabb „büntetéseket” eszelte ki a szerinte kihágásokat elkövető lányokra: volt, akit forró vízzel öntött le, de a palota legtöbb szobájában tartott egy-egy fadarabot is, kimondottan a szolgák veréséhez. Volt, akit megégetett, de a legapróbb hibákért is könnyen letaszította a lányokat a lépcsőn.
Szaltikova későbbi állítása szerint tettei mind jogos büntetések voltak, mert szolgái a gazdaság működését fenyegették alkalmatlanságukkal. Az a tény azonban, hogy szinte kizárólag a fiatal szolgálólányokra „utazott”, mást sugall.
A védtelen holopok nem költözhettek el uruk földjéről, és rendkívül korlátozott lehetőségeik voltak bármiféle jogorvoslatra.
A legtöbb, amit Szaltikova szolgái tehettek, az volt, hogy egymás között gúnynevekkel illették úrnőjüket – ezek közé tartozott a „parasztos” Szalticsiha megnevezés is. Ez Szaltikova népszerű nevévé vált a mai napig – olyannyira, hogy még Tolsztoj Háború és béke című művében is feltűnik.
Szaltikova nagy valószínűséggel igen boldogtalan volt özvegyként. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az egyetlen alkalom, amikor bosszúvágyát vele egy osztályba tartozókon próbálta meg kiélni.
Férje halálát követően egy Nyikolaj Tyutcsev nevű nemessel bonyolódott viszonyba, aki azonban 1762-ben elhagyta őt, és egy fiatalabb nemesasszonyt vett feleségül. Szaltikova dühében merényletet szervezett Tyutcsev és új hitvese ellen.
Az általa a robbantással megbízott jobbágyok azonban jobbnak látták figyelmeztetni a célszemélyeket, így azok a számos szolgálólánytól eltérően megmenekültek Szaltikova haragjától.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma tegnap
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket tegnap
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először 2024.04.16.