101 évesen elhunyt a 20. század egyik legkeresettebb építésze, Gottfried Böhm

A más sztárépítészekhez képest saját hazája határain kívül kevésbé ismert kölni építész a 20. századi szakrális architektúra megújítójaként, a brutalizmus német apostolaként, látványos betonépületek tervezőjeként ismert.

Építészetére jellemző a geometriai alapformák, a lecsupaszított síkok használata, a játékosság a különféle módon kezelt felületekkel és a festői fényhatások. Főműve és leghíresebb egyházi épülete a Düsseldorf melletti Neviges 1966-68 között emelt zarándoktemploma, amely egy betonhegységre emlékeztet és hajdan sok vitát váltott ki. E fiatalkori csúcsművében már összesűrűsödött mindaz, ami később Böhm-stílusként vált ismertté a német építészetben.

A ferencesek gondozta zarándokhely új Mária-templomának tervezésére kiírt pályázatot valójában nem Böhm nyerte el, de egy második pályázat után mégis ő kapta a megbízást, mert az egyház elvárásainak megfelelően látványos, kifejező, de eredeti épületet tervezett, és nagy figyelmet fordított a környezetre is az épülethez vezető zarándokút és a környezet megkoponálásával. A kívülről sziklára, belülről sátorra emlékeztető forma jó lehetőséget kínált a függesztett betonszerkezet használatára.

Ezekben az években Böhm több hasonló épületet tervezett. Szakrális építészetének különleges, utolsó darabja Köln-Ehrenfeld központi mecsete, Paul fiával közös munkája. A szélesebb ismertséget első jelentős középülete, a bensbergi városháza hozta meg neki. Az építész egy középkori eredetű, üresen álló várkastély maradványainak felhasználásával tervezett egy szabálytalan körvonalú többszintes beton irodaházat. A régit és az újat ötvöző világi épületet a nemzetközi sajtó dicsérte, Németországban azonban támadások célpontjává vált, és a Majomszikla becenevet kapta.

Gottfried Böhm az egyik legjelentősebb német építészdinasztia tagja. Már nagyapja, Alois Böhm is elismert építőmesternek számított, és két fia, Clemens és Dominikus is ezt a pályát választotta. A fivér közül Dominikus – Gottfried apja – lett a sikeresebb, egyházi építészként szerzett hírnevet, munkásságának hatása kisugárzott Közép-Európára is. Gottfried Böhm négy fia is építészetet tanult, és közülük három építész is lett, a negyedik képzőművész.

Böhm nyolcadikként és az első németként nyerte el 1986-ban az építészeti Nobel-díjként létrehozott magánkitüntetést, a Pritzker-díjat, amely csak három évtizeddel később, 2015-ben nyert el egy másik német építész, Frei Otto.

„Negyven évet átívelő pályája során mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy munkáinak a múltat felidéző részletei egyszerre tanúskodjanak arról az elkötelezettségtől is, legyen szó templomok, városházák, lakóházak vagy irodaházak tervezéséről, amellyel a legújabb, legjobb kortárs technológiák felé fordul. Gondolatébresztő munkássága az újonnan szerzett értékeket ötvözi a felmenőinktől ránk maradtakkal – misztikus, szokatlan házasság ez” – idéz az egykori indoklásból az epiteszforum.hu.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs