10 kevéssé ismert tény az első világháborúról
2019. augusztus 6. 08:38 Múlt-kor
A XX. század két legnagyobb fegyveres konfliktusát mindig is nagy érdeklődés övezte. Az általános ismeretek mellett viszont minden történelmi esemény mögött rejlenek újdonságok, valamint politikai szempontból kevésbé lényeges, ám annál érdekesebb elemek. Jelen esetben az első világháború tartogat néhány kevésbé ismert tényt. Tudta például, hogy létezett a háborúban kisnövésű katonák speciális zászlóalja? És azt, hogy a semleges Portugália csapatokat küldött az antant számára? Gondolta volna, hogy több ezernyi kínai segédkezett a nyugati fronton?
Korábban
Diplomáciai akadályok
A fegyveres konfliktus kirobbanása már a XIX. század óta lappangott, tekintve, hogy Ausztria-Magyarország 1878-ban a berlini kongresszuson jogot kapott Bosznia-Hercegovina okkupációjára, azaz katonai megszállására, mely addig a fokozatosan bomladozó Török Birodalom részeként működött. A balkáni térség a kiszakadó területek önállósodásával egyre komolyabb diplomáciai nehézségeket okozott, főként amikor 1903-ban a szerb palotaforradalom következtében az oroszbarát Karadjordevic I. Péter került hatalomra. A Monarchia számára egyre égetőbbé vált, hogy a Balkánon visszaszerezze befolyását, így az okkupációt követően az annexió lehetőségét helyezte kilátásba, mely által a területet államjogilag is magához csatolta.
A megvalósításhoz viszont diplomáciai megegyezésre volt szükség Oroszországgal, mely úgy tűnt 1908 szeptemberében, amikor a két külügyminiszter, Aehrenthal és Izvolszkij találkozott, hogy nem okoz nemzetközi problémát. A megegyezés szerint Ausztria-Magyarország támogatja az a kívánságot, hogy az orosz hadiflotta áthaladhat a Fekete-tenger szorosain, Oroszország pedig cserébe elfogadja az annexiót. A Monarchia nem késlekedett, október 6-án bejelentette az annexiót, ám Oroszország akadályba ütközött Franciaország és Nagy-Britannia személyében, hiszen a szorosok ügye nemzetközi vonatkozású. A délszláv ellenállás az annexiót követően addig fokozódott, míg 1914. június 28-án Gavrilo Princip meggyilkolta a trónörököst, Ferenc Ferdinándot. Nem véletlen, hogy a térség megkapta a „balkáni lőporos hordó” elnevezést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.