10 kevéssé ismert tény az első világháborúról
2019. augusztus 6. 08:38 Múlt-kor
A XX. század két legnagyobb fegyveres konfliktusát mindig is nagy érdeklődés övezte. Az általános ismeretek mellett viszont minden történelmi esemény mögött rejlenek újdonságok, valamint politikai szempontból kevésbé lényeges, ám annál érdekesebb elemek. Jelen esetben az első világháború tartogat néhány kevésbé ismert tényt. Tudta például, hogy létezett a háborúban kisnövésű katonák speciális zászlóalja? És azt, hogy a semleges Portugália csapatokat küldött az antant számára? Gondolta volna, hogy több ezernyi kínai segédkezett a nyugati fronton?
Korábban
Diplomáciai akadályok
A fegyveres konfliktus kirobbanása már a XIX. század óta lappangott, tekintve, hogy Ausztria-Magyarország 1878-ban a berlini kongresszuson jogot kapott Bosznia-Hercegovina okkupációjára, azaz katonai megszállására, mely addig a fokozatosan bomladozó Török Birodalom részeként működött. A balkáni térség a kiszakadó területek önállósodásával egyre komolyabb diplomáciai nehézségeket okozott, főként amikor 1903-ban a szerb palotaforradalom következtében az oroszbarát Karadjordevic I. Péter került hatalomra. A Monarchia számára egyre égetőbbé vált, hogy a Balkánon visszaszerezze befolyását, így az okkupációt követően az annexió lehetőségét helyezte kilátásba, mely által a területet államjogilag is magához csatolta.
A megvalósításhoz viszont diplomáciai megegyezésre volt szükség Oroszországgal, mely úgy tűnt 1908 szeptemberében, amikor a két külügyminiszter, Aehrenthal és Izvolszkij találkozott, hogy nem okoz nemzetközi problémát. A megegyezés szerint Ausztria-Magyarország támogatja az a kívánságot, hogy az orosz hadiflotta áthaladhat a Fekete-tenger szorosain, Oroszország pedig cserébe elfogadja az annexiót. A Monarchia nem késlekedett, október 6-án bejelentette az annexiót, ám Oroszország akadályba ütközött Franciaország és Nagy-Britannia személyében, hiszen a szorosok ügye nemzetközi vonatkozású. A délszláv ellenállás az annexiót követően addig fokozódott, míg 1914. június 28-án Gavrilo Princip meggyilkolta a trónörököst, Ferenc Ferdinándot. Nem véletlen, hogy a térség megkapta a „balkáni lőporos hordó” elnevezést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap