A Vurstlitól a Regnum Marianumig: a hajdani Városliget ma már nem látható helyszínei
2021. június 14. 11:52
Mindig izgalmas dolog olyan épületek és egyéb építmények emlékét felidézni, amelyek körül hosszú éveken át pezsgett az élet, majd az idők fordultával teljesen megsemmisültek. A Városligetben több, egykor jelentős létesítmény jutott erre a sorsa. Ezúttal olyan képes levelezőlapokat válogattunk össze, amelyek már nem létező épületeket és ligeti részleteket ábrázolnak. A saját korukban üzleti céllal készült régi képes levelezőlapok az idő fordultával kortörténeti dokumentummá nemesedtek. Bepillanthatunk rajtuk keresztül a múltba. Összeállításunk első részét a Hősök tere ma már nem létező parkjával zártuk. Folytassuk ezúttal egy 1896-os, nagyszerű alkotással, amely azóta is közmegelégedésre működik, de a képeslapon megörökített látvány örökre eltűnt.
Korábban
Millenniumi földalatti vasút felszíni kijárata a tónál (1896–1973) A földalatti vasút eredetileg a mai Hősök tere sarkánál kibújt alagútjából a felszínre. A háttérben a félig kész Millenniumi emlékmű látható. A mintegy 500 méteres városligeti felszíni szakaszon két megálló fogadta az utasokat. Az első az Állatkert főbejáratánál, a második, amely egyben a végállomás is volt, a Széchenyi Gyógyfürdőnél. Amikor 1970-ben megszavazták a vonalhosszabbítást, a városligeti felszíni szakasz föld alá helyezéséről is döntöttek. A földalatti vasút vonalát 1973-ban úgy hosszabbították meg a Mexikói útig, hogy a teljes 4,4 kilométeres pálya a föld alá került. Nyolc évtized után megszűnt a városligeti felszíni szakasz és ezzel örökre eltűnt a föld alól kibukkanó szerelvények látványa is.
Vurstli (1838–1950) A Városliget leglátogatottabb szórakozóhelye, a Vurstli többször költözött története során. Eleinte a köröndnél, az 1870-es években a Hermina út mentén működött, majd a mutatványosok beljebb húzódtak, az Állatkert közelébe. A Széchenyi Gyógyfürdő 1913-as megnyitása után csupán a fák között szétszórt bódék egy része maradt meg a fürdő mögött. Azokat a mutatványosokat, akiknek bódéi az építés útjában voltak, 1911-ben kőházakba költöztették az Állatkerti körút mentén. Ez a részt nevezték eleinte Külső-mutatványostelepnek. A Vurstli egyesítésére, egyben az utolsó nagy költöztetési akcióra 1926-ban került sor, a Széchenyi Fürdő strandjának kiépítése miatt. Ekkor az összes attrakciót, hintát, játékot beköltöztették végleges helyére, a cirkusz és az Angol Park közé, a már korábban létrehozott Mutatványosok utcájába. Itt ünnepelték meg 1938-ban látványos felvonulással a Vurstli 100. születésnapját, és itt működött egészen 1950-ig, amikor az addigi tulajdonosoktól elkobzott Angol Park és Vurstli összevonásával létrehozták az állami Vidámparkot.
Sió tündér regéje szökőkút (1896–1918, 1931–1945) A látványos „fontaine lumineuse”-t, azaz világító szökőkutat az 1896-os millenniumi kiállításra építették meg. Hétszáz négyzetméteres medencéjében, egy sziklán szoborkompozíciót helyeztek el, amely Sió tündér legendáját ábrázolta Fáy András tündérmeséje nyomán. A legfőbb látványosságot az jelentette, hogy esténként váltakozó színű villanyfénnyel világították meg a négyemeletnyi magasságba feltörő vízsugarat. A szökőkút körül kialakított rózsakert a fővárosiak kedvelt sétálóhelye maradt egészen az I. világháború végéig, amikorra berendezése tönkrement és környékét is elhanyagolták. A főváros 1931-ben jelentős költséggel újra rendbehozatta Sió kútját. A Budapesti Nemzetközi Vásárok központi terén található, világító szökőkút ismét népszerű látványosság lett. A második világháborúban megsérült, és horganyzott lemezből készült szobrait széthordták.
Angol Park (1910–1950) Létrehozása idején hatalmas szenzációnak számított az új szórakozóhely. Amikor megnyílt, bejáratánál ezrek tolongtak, s a legnagyobb attrakcióhoz, az Amerikai vasút nevet viselő hullámvasúthoz csak a testi épség kockáztatásával lehetett eljutni. A tulajdonosokat, Meinhardékat „jobban irigyelték, mint a Rotschildékat, ömlött a sok pénz, bomlott a közönség” az Angol Parkért a korabeli újságcikk szerint. A vállalkozást a középosztály szórakozási igényeihez szabták, így több kiváló, zenés étterem, varietészínpad, lokál, bajor söröző is működött a belépődíjjal látogatható parkban. Itt lehetett először görkorcsolyázni és tele volt a technikai fejlődést képviselő, hirtelen gyorsuló, lassuló, zuhanó és ütköző szerkezetekkel. A két világháború éveiben Nemzeti Park, Hadi Park, Hungária Park néven működött. Így is hasonló sorsra jutott, mint a szomszédságában működő Vursli: 1950-ben államosították és Vidámpark lett belőle.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/c65b0b3632b0346d952b9765fd6fe179.jpg)
Magyarok Nagyasszonya templom (1931–1951) Az egykori városligeti templomot az építtető közösség után Regnum Marianumként is gyakran említik. Egy ifjú építész, Kotsits Iván tervezte neoromán stílusban, 1931-ben szentelték fel. Központi terét húsz méter átmérőjű és 25 méter magasságú kupola fedte le, tetején a Szent Koronával. Pincéjében az egyházközösségi életet szolgáló helyiségeket alakítottak ki. A templom a 2. világháborút viszonylagos épségben vészelte át, az 1950-es évek elején azonban a Rákosi-korszakban is példátlan temlomrombolás áldozata lett. A Felvonulási tér kialakítása miatt, a hívők tiltakozása ellenére, megpróbálták a lehető legnagyobb csendben elbontani, de nem bírtak a vasbeton szerkezettel. Ezért felrobbantották a templomot, romjait az altemplomba döngölték. Ma is ott nyugszanak a romok egy kereszttel jelölt halom alatt.
Városligeti tejivó csarnok (20. század első fele) A mai ember számára talán szokatlan, hogy a kertvendéglők és szabadtéri kávézók mellett a kiváló minőségű, frissen fogyasztható tej és a különféle tejtermékek kultusza is helyet kapott a parkban. Az 1882-ben alapított Budapest Központi Általános Tejcsarnok Rt. egyik kioszkja Városligetben működött. A tejivó csarnok kerthelyiségében helyet kapott egy zenepavilon is. Sem a helyéről, sem működésének idejéről nincsenek megbízható adataink. Valószínűleg a margitszigeti tejcsarnokkal párhuzamosan, az 1920-as évek elején hozták létre és a 2. világháború idején pusztult el, hasonlóan más ligeti vendéglátóhelyekhez.
Közlekedésügyi Múzeum épülete (1896, 1899–1954, 1966–2015, majd az újjáépítését követően) Az 1896-os Ezredéves Kiállítás közlekedést bemutató pavilonját 61 méter magas kupolacsarnoka tette igazán egyedivé és impozánssá. A járműkiállítás és a Pfaff Ferenc MÁV-főépítész által tervezett épület akkora sikert aratott, hogy tervezett lebontása helyett kibővítették és állandó Közlekedésügyi Múzeummá alakították. A második világháborúig a Városliget egyik emblematikus építményének számított a park fái közül kimagasló épület. 1944 őszén súlyos bombatalálat rombolta le kupoláját. 1946-ban ideiglenesen helyrehozták a kupola nélkül maradt tetőzetet, de az épület félig romos állapotban maradt még két évtizedig. 1966-ra fejezték be a kupola nélkül maradt csarnok rekonstrukcióját és nyitották meg újra a Közlekedési Múzeumot, mely 2015-ig működött itt. A Liget Budapest projekt keretében ugyanis a közlekedési csarnokot eredeti formájában helyreállítják. Az egykori kupola tehát nem tűnt el örökre, ismét látható lesz a rekonstrukció befejezése után. (x)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk (sztálini diktatúra, olasz fasizmus, náci Németország)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/785.jpg)
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Digitálisan is elérhetővé válik az ELTE tudásbázisa 16:05
- Először még a törökhöz közelebbi nyelvnek gondolta a magyart Budenz József 16:05
- Olvasási szokásokról tart pódiumbeszélgetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a könyvhéten 14:20
- Komoly elismeréssel díjazták a tiszadobi Andrássy-kastélyt 11:53
- Mesék és népdalok színesítik a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállítását 11:20
- Horvát bánként bizonyította alkalmasságát a trónra Mátyás király egyetlen fia 09:50
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es 09:05
- Szobrok és egy rózsafajta is őrzi Anne Frank emlékét Japánban tegnap