Zsákszámra kerülnek elő első világháborús relikviák egy olvadó gleccserből
2017. augusztus 10. 09:35 MTI
Soha nem látott mennyiségben kerülnek elő az első világháborúból származó tárgyak az észak-olaszországi Marmolada-gleccserből, amely egy évszázad alatt csaknem a felére zsugorodott, és különösen erősen megolvadt az elmúlt hetek hőhullámának hatására.
Korábban
Világháborús „relikviákat” kereső kincsvadászok tucatjai járják a Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada északi lejtőjét, ahol a hegység egyetlen nagyobb méretű gleccsere található. A jégfolyam az első világháborúban súlyos hegyi harcok színtere volt.
A helyi médiumok beszámolói szerint a relikviavadászok szép számmal találnak egykori csajkákat, evőeszközöket, bakancsokat, dróthálódarabokat, bombákat, puskákat és szuronyokat, sőt előkerült egy kisebb, sziklába vájt erődítmény is a Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) és Veneto tartomány határán fekvő gleccseren. A gleccser területe 100 év alatt 420 hektárról 214 hektárra csökkent, és ma minden korábbinál könnyebb rábukkanni a száz éve mintegy 3000 méteres magasságban harcoló katonák dolgaira, eszközeire. A csendőrök próbálják megakadályozni a fosztogatást, az újfajta „aranylázat”, de – főleg a létszámhiány miatt – kevés sikerrel.
Egy másik gleccseren, a Veneto tartomány nyugati részén emelkedő Presena-csúcson, 3000 méteres magasságban 2012-ben két tiroli császárvadász katona holttestét adta vissza az olvadó jég. 2004-ben egy 3640 méter magas alpesi gleccseren, az Ortles-Cevedale hegycsoporton három osztrák katona mumifikálódott teteme olvadt ki a jégből.
Az olvadó gleccserekből azonban nemcsak holttestek és tárgyak kerülnek elő, hanem sok újkori szemét is: eldobált palackok, italosdobozok, régi sífelvonópályák drótkötelének darabjai. Egy, a Marmolada-gleccser határait rögzítő 2002-es megállapodás alapján a szemét eltakarítása most Veneto tartományra hárul.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap