„Vili. Mi a vektor, Viktor?” – honnan ered a pilóták különös szóhasználata?
2017. május 26. 08:25
A szárazföldi személyzet és a pilóták közötti zökkenőmentes kommunikáció már a légi közlekedés hőskorától kezdve kulcsfontosságú a repülők biztonságos útja szempontjából. Minden olyan apró információ, amelyet a pilóták megosztanak a légi irányítókkal, döntő lehet, és akár életeket is menthet.
Korábban
Bár manapság a légi közlekedés szereplői közötti kommunikáció megszervezése az egyik legegyszerűbb feladatnak tűnik a laikusok szemében, ez egyészt nem így van, másrészt a 20. század elején, a Wright-fivérek 1903. december 17-i repülése óta pedig különösen nem volt így.
Kezdetben vizuális eszközökkel, színes lapátokkal, jelzőlámpákkal és kézjelekkel kommunikáltak, az első, a légi és földi személyzet között létesített összeköttetés pedig morzekódokkal zajlott. Egy olyan korban, amelyben az üzeneteket távíróval továbbították, a rövid jelek egyike az „R” betű volt, a Vettem/Vétel rövidítése, amellyel a fogadó fél értelemszerűen jelezte, hogy megkapta és felfogta az üzenetet.
De mi volt a helyzet az éjszakai repüléssel? Hogyan kommunikáltak ilyenkor a pilóták a légi irányítókkal? Manapság már akkor utazhatunk, amikor akarunk, ez azonban nem mindig volt így. A repülés hőskorában nem jelentett egyszerű feladatot éjszaka olyan vizuális pontokat találni, amelyek segítették a pilótát, így szükség volt valamilyen változtatásra, ami megkönnyíti a dolgukat.
Jack Knight volt az első, aki 1921. február 22-én sikeres éjszakai repüléssel szállított légiposta-küldeményeket az Egyesült Államokon keresztül, de megfelelő kommunikáció híján ez lehetetlen lett volna számára. Knight segítségére az út mentén a postai dolgozók, repülőtér-irányítók és helyi gazdák által meggyújtott jelzőtüzek voltak.
Szintén a zökkenőmentes kommunikációt szolgálta az angol nyelvű pilóták esetében a Roger that, magyarul Vétel kifejezés, amelyet bizonyára sokan hallottak, a kifejezés történetét azonban kevesen ismerik. Aki látta az 1980-as, Airplane című filmet, bizonyára emlékszik a következő párbeszédre:
Roger Murdock másodpilóta: Felszállunk, Roger. (Angolul: We have clearance, Clarence.)
Oveur kapitány: Vili. Mi a vektor, Viktor? (Angolul: Roger, Roger. What’s our vector, Victor?)
De miért használta Oveur kapitány a Roger szót (amely magyarul ez esetben vili lett)? Amikor a pilóták már nem morzekódokkal, hanem beszéddel kezdtek kommunikálni a földi személyzettel, a Roger szó lett a Vettem jelentésű R betű (Recieved) helyettese. Ennek alapját az adta, hogy 1927-ben a Roger szó szolgált az „R” betű megjelölésére a Nemzetközi Távíró Egyesület által kifejlesztett fonetikus ABC-ben.
Felmerül persze a kérdés, hogy a pilóták miért a Rogert használták a Recieved helyett? A kifejezés 1943-ban kezdett széles körben elterjedni, mivel a második világháború alatt nem beszélt mindenki angolul, így a szövetséges pilóták között egy mindenki számára érthető „légi nyelvet” kellett kifejleszteni, ami a Recieved szóval nyilvánvalóan nehezebben ment volna.
A fonetikus ABC lényege ugyanis, hogy olyan kódszavakkal reprezentálja az angol ABC egyes betűit, amelyek érthetők, és beazonosíthatók a nem angol anyanyelvűek számára is. Az amerikai és brit légierő a második világháború alatt a következő fonetikus ABC-t használta: “Able, Baker, Charlie, Dog, Easy, Fox, George, How, Item, Jig, King, Love, Mike, Nan, Oboe, Peter, Queen, Roger, Sugar, Tare, Uncle, Victor, William, X-ray, Yoke, Zebra.”
A Rogert 1957-ben a Romeo váltotta fel, ekkorra azonban már a Roger gyakorlatilag minden, a légi közlekedésben dolgozó személy számára egyet jelentett a Vétel, vagyis Recieved szóval. A mai, repülésben használatos fonetikus ABC a következőképpen néz ki: „Alpha, Bravo, Charlie, Delta, Echo, Foxtrot, Golf, Hotel, India, Juliet, Kilo, Lima, Mike, November, Oscar, Papa, Quebec, Romeo, Sierra, Tango, Uniform, Victor, Whiskey, X-Ray, Yankee, Zulu.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
