Térképes animáció mutatja a történelem összes nukleáris robbantását

2016. november 21. 16:51

„Tudtuk, hogy a világ többé már nem a régi. Néhányan nevettek, néhányan viszont sírtak a látvány miatt. Ám a legtöbben csendben voltak” – mondta Robert Oppenheimer minden idők első sikeres nukleáris robbantását követően 1945 júliusában. A szakértők szerint 1945-től 2016-ig több mint 2400 nukleáris robbantásra került sor bolygónkon, a most következő, a Business Insider által készített videó pedig évenként mutatja meg (1945-től 2009-ig) hol és hány darab robbanást élhettünk át.

A történelem első hidrogénbombája 1952-ből
A történelem első hidrogénbombája 1952-ből

Észak-Korea idén januárban sikerrel végrehajtotta történetének negyedik atomrobbantását, amely amellett, hogy 5,1-es erősségű földrengést okozott, az egyik utolsó kommunista vezetésű ország további elszigetelődését is eredményezte. Azonban Észak-Korea csupán a sokadik olyan nemzet, amelyhez nukleáris robbantás kötődik.

A világ első sikeres nukleáris robbantására 1945 júliusáig kellett várnunk, amikor az Egyesült Államok fizikusai a Trinity-teszt keretében felrobbantották az első atombombát. Ezzel megkezdődött az atomkorszak. „Tudtuk, hogy a világ többé már nem a régi. Néhány ember nevetett, néhányan viszont sírtak a látvány miatt. Ám a legtöbben csendben voltak. A robbanáskor egy hindu szövegrész jutott eszembe, amely így szólt: Most váltam a halállá, a világ pusztítójává” – mondta Robert Oppenheimer a 20 kilotonnás robbanást követően.

Az atombomba első, illetve második éles bevetésére egy hónapot sem kellett várni. 1945. augusztus 6-án és 9-én Japán Hirosima és Nagaszaki városaira is egy-egy nukleáris töltet zuhant, ami több mint 200 ezer ember halálát okozta. Habár a következő években igencsak megszaporodtak a nukleáris tesztrobbantások, hatalmas szerencsénkre mindezidáig több éles bevetésre nem került sor.

Az amerikaiak után az első ország, amely belépett az atombombával rendelkező államok közé, a Szovjetunió volt. 1949-es bejelentésük sokkolták a nyugati hírszerzőket, ugyanis az általuk becsült időpontnál négy évvel korábban került erre sor. A dobogós helyre Nagy-Britannia kerülhetett még fel 1952-ben, miután az ausztrál partoktól északnyugatra található lakatlan szigeteken az ausztrál szövetségi kormánnyal egyetértésben robbantottak, majd 1960-ban a franciák az algériai sivatagban teszteltek egy atombombát, amely háromszor olyan erős volt, mint az 1945-ben Nagaszakiban robbanó Fat Man.

A valaha tesztelt legerősebb nukleáris tesztre 1961-ben került sor, amikor a szovjetek a „Cár-bomba” melléknevű (ezt eleinte a nyugatiak ragasztották rá), 50 megatonnás hidrogénbombájukat hozták működésbe. A robbanás során kialakuló nyolc kilométer széles tűzgolyó 900 kilométeres távolságból is látható volt, a felfelé szálló gomba hétszer magasabb volt, mint a Mount Everest, a bomba erőssége pedig 1500-ször volt nagyobb, mint a Hirosimára ledobott szörnyeteg.

Az Egyesült Államok által felrobbantott legerősebb nukleáris fegyver a Castle Bravo névre hallgatott. Az amerikai fizikusok elszámolták az erejét, ugyanis háromszor gigantikusabb lett (15 megatonna), mint eredetileg becsülték. Az általa indukált savas eső elért egy óceániai atollt, amelynek lakói sugárfertőzöttek lettek, az újszülöttek pedig veleszületett rendellenességgel látták meg a napvilágot. A közelben állomásozó Szerencsés Sárkány nevű japán halászhajó legénységét is elérte a halálos radioaktív fertőzés. A nemzetközi közfelháborodást okozó eset inspirálta a Godzilla nevű filmet.

A következő évtizedekben Kína, India és Pakisztán is sikeres robbantást hajtott végre, valamint egyes beszámolók szerint titokban Izrael és Dél-Afrika is kifejlesztette a saját atombombáját. Az 1970-ben életbe lépő nemzetközi atomsorompó-egyezményt jelenleg 191 állam deklarálta, többek között 1985-ben Észak-Korea is, amely azonban 2003-ban visszavonta ezt. Izrael, Dél-Szudán, India és Pakisztán pedig sohasem írták alá az egyezményt.

Egy másik, érdekes videó:

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma