Végigharcolta a szabadságharcot Keleti Károly, a magyar statisztika atyja

2017. július 18. 15:08 MTI

184 éve, 1833. július 18-án született Pozsonyban Keleti Károly, statisztikus, elméleti közgazdász, akadémikus, a magyar statisztika tudományának megalapozója. A dualizmus első évtizedeiben az ő irányításával alakult meg a Statisztikai Hivatal.

Keleti Károly

Német polgárcsaládból származott, eredeti családneve Klette volt, amelyet 1862-ben változtatott Keletire. Festőművész apja Drezdából került Budára, József nádor udvarába, ahol festő és rajztanár volt. Gimnáziumi tanulmányait a budai piaristáknál végezte. 1848 tavaszán beállt a honvédtüzérek közé, és végigharcolta a szabadságharcot. A világosi fegyverletétel után fogságba esett, innen megszökve visszatért a szülői házba, s mivel az osztrák hadseregbe való besorozás fenyegette, József nádor örököseinek engedélyével Alcsúton uradalmi gyakornok lett. Később Budán, majd Szolnokon pénzügyi tisztviselőként dolgozott, és a pozsonyi jogakadémián végezte tanulmányait.

1861-ben az országos adómegtagadás melletti tüntetésként lemondott állásáról, visszatért Pestre, ahol különféle lapoknál kezdett dolgozni. Megismerkedett Eötvös József báróval, aki bevonta az Iparegyesület munkájába, és rábízta Politikai Hetilapjának szerkesztését. Rövid szerkesztői tevékenység után a Magyar Földhitelintézet tisztviselője lett. Néhány év alatt a tanácsjegyzőségig emelkedett, miközben publicisztikai munkásságával és közgazdasági írásaival nevet és tekintélyt szerzett magának. 1864-től tevékeny munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságában.

Az 1867-es kiegyezés után megalakult magyar kormányban Gorove István lett a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, aki megbízta Keletit a Statisztikai Osztály megszervezésével a minisztérium kebelén belül. Nagy lendülettel fogott munkához, és kidolgozta a statisztika elvi és módszertani kérdéseit. Két tanfolyamot is szervezett, melyen az ország különböző részeiből mintegy ötszázan vettek részt. Ezzel megteremtette a széles körű adatfeltárás lehetőségét, melynek középpontjában a mezőgazdaság állott. A statisztikai osztályból szervezték meg Keleti elgondolásai alapján 1871-ben a minisztériumi felügyelet alatt működő önálló Statisztikai Hivatalt, amelynek Keleti lett - s maradt haláláig - első igazgatója. Az intézményen belül rövid idő alatt komoly szakkönyvtárat is felállított.

Az új statisztikai szervezet kezdeti éveinek legfontosabb eseménye az 1869-i népszámlálás lebonyolítása volt. Keleti a Statisztikai Füzetek évkönyvében megjelentette az ország jellemző adatait, amelyeket 1873-ban népszerű formában, térképpel és rajzokkal ellátva Hazánk és népe címmel közzé is tett. A népszámlálás tapasztalatait felhasználva elérte, hogy a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére törvényt alkossanak, az ő kezdeményezésére született meg az 1874. évi XXV. törvény. Irányításával hajtották végre 1880-ban az első, egyéni számlálólapra alapozott népszámlálást is, amely már több feldolgozási lehetőséget nyújtott, mint a korábbi módszer.

Irányításával a Statisztikai Hivatal helységnévtárat, tiszti címtárat, statisztikai monográfiákat adott ki. Szerkesztette az 1872-1879 között megjelenő Magyar Statisztikai Évkönyvet, 1876-ban jelentette meg A gyakorlati statisztika kézikönyve című munkáját. Ő volt az egyik szervezője a Budapesten 1876-ban megrendezett sikeres Nemzetközi Statisztikai Kongresszusnak. Az 1878. évi párizsi világkiállítás alkalmából írta meg "Magyarország közgazdasági és mívelődési állapotai" című művét. Utolsó nagy munkája, a Magyarország élelmezési statisztikája külföldön is sikert aratott.

A kiváló tudós 1868-ban lett az MTA levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben igazgató tagja. 1874-ben a Budapesti Tudományegyetem egyetemi magántanárrá képesítette, 1880-ban pedig ugyanezen intézmény tiszteletbeli doktor címet adományozott neki.

Szenvedélyes vadász volt. Egy vadászat során meghűlt, tüdőgyulladást kapott, amiből nem tudott felépülni. 1892. május 30-án, 59 éves korában hunyt el Budapesten. A fővárosban közgazdasági szakközépiskola, a II. kerületben utca viseli a nevét, s róla nevezték el az Óbudai Egyetem Gazdasági Karát.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma