„Váltóállítás 1945-ben” – hogyan élte meg a vidéki Magyarország az átmenet éveit?

2017. április 12. 16:46

A szovjet megszállás és a második világháborút követő évek az erőszak legkülönfélébb formáit hozták el Közép- és Kelet-Európa népei számára. A korszakot azonban csak akkor érthetjük meg teljes egészében, ha elfogadjuk, hogy más és más csoportok különbözőképpen élték meg e viharos időszakot. 2017. április 11-én a Humántudományok Kutatóházában került sor a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által közösen működtetett Vidéktörténeti kutatócsoport két frissen megjelent kötetének bemutatójára. A kutatócsoport céljának megfelelően a két kötetben foglalt tanulmányok alapvetően arra a kérdésre keresik a választ, hogy hogyan élte meg a vidéki Magyarország a világégést követő politikai-társadalmi átalakulást.

Szovjet katonák Budapesten 1945-ben
Szovjet katonák Budapesten 1945-ben

A Váltóállítás – Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben című tanulmánykötetről szólva Müller Rolf történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója és Stefano Bottoni az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársa elmondták, hogy az 1945-ös évet gyakran szokás egyfajta „0 évként” értelmezni, hiszen a szovjet hadsereg közép-kelet-európai megjelenésével határozottan új irányt vett a térség történelme. Az események pontos megértéséhez és leírásához azonban mára szükségessé vált a hagyományosnak mondható „Felszabadulás vagy megszállás?” kérdésének meghaladása. Bottoni előadásában kiemelte, hogy el kell fogadni azt, hogy különböző csoportok másképpen élték meg a vörös katonák ténykedését.

1945 fordulópont mivoltával kapcsolatban azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a háború ekkor véget ért, Európa ekkor még csak félúton járt abban a tíz éves periódusban, amelyet a nagy háború mellett, helyi konfliktusok és „mikroháborúk” sorozata jellemzett. A kötetben szereplő tanulmányok épp ezeket a helyi konfliktusokat igyekeznek feltárni a magyar vidék tekintetében. Ennek egyik legmeghatározóbb eleme a szovjet katonák által elkövetett tömeges nemi erőszak kérdése, ami Magyarországon korántsem korlátozódott 1945-re és a frontátvonulás időszakára, hanem még évekkel később is előfordult. Ezzel szemben Romániában – ahol jóval rövidebb ideig zajlottak a hadmozdulatok – a nemi erőszak egyáltalán nem része a megszállással kapcsolatos nemzeti emlékezetnek.

Földosztás vidéken 1945-ben

A magyar vidék életét ugyancsak nagyon erősen érintő jelenség volt az úgynevezett földreform kaotikus folyamata. A közös emlékezetben egyszerű földrablásként megőrződő események kezdetben valóban minden ellenőrzést és gazdasági racionalitást nélkülöztek. Bottoni megfogalmazása szerint a falvakban egyszer csak megjelentek mindenféle figurák, akik teljesen önkényesen kezdtek el uralkodni a helyiek felett. Rámutatott arra is, hogy Észak-Erdélyben a tulajdonviszonyokba való állami bevatkozás és a földkobzások folyamata lényegében már 1941-42-ben elkezdődött a zsidóság kisemmizésével a magyar középosztály javára. 1945-ben lényegében ugyanaz a folyamat haladt tovább, éppen csak új ideológia került mögé.

A kötet további tanulmányai igyekeznek megvilágítani a kommunista párt 1945 utáni gyors előretörésének okait, nevezetesen azt, hogyan sikerült egy évtizedekig illegalitásban működő mozgalomnak néhány hónap leforgása alatt szinte a legkisebb településeken is saját embereket állítania. Ugyancsak előkerül az egykori nyilasok szerepe, akik jelentős számban léptek át a kommunistákhoz az átmenet éveiben. Más tanulmányok az egyház szerepét is vizsgálják. Müller rámutatott, hogy bár kezdetben az egyház viszonylag érintetlenül tudta átvészelni a megszállást és az átalakulást, addig az alsóbb szinteken már egészen korán elkezdődtek az egyházellenes tevékenységek, amelyek új magatartásformákra kényszerítették az alsópapság tagjait.

A földosztásról tudósító propagandaplakát

A Vidéktörténet 1. Életvilágok és társadalmi gyakorlatok a 18-20. században című kötetet Bárth Dániel etnográfus, az ELTE BTK Folklore Tanszékének tanszékvezetője mutatta be az érdeklődők számára. A kiadvány első részében a hazai néprajztudomány öt kiemelkedő „nagy öregje” foglalta össze, hogyan értékeli a magyar etnográfia fejlődését a 20. század második felében, majd a második részben tíz vidéktörténeti tanulmányt olvashatunk. Ezekben olvashatunk a 18. századi Borsod megyei úrbéri rendezésről és a nemesi birtokfogalom 19. századi alakulásáról is. A 20. századról szóló tanulmányok között helyet kapott Bajcsy-Zsilinszky Endre derecskei működését vizsgáló tanulmány, a Dunakanyarból szovjet munkatáborokba kitelepített német nyelvűek emlékezetével foglalkozó értekezés és a politikai rendőrség 1945-ös kecskeméti tevékenységét bemutató írás is. A kötet két zárótanulmánya azt vizsgálja, hogy Székelyföldön hogyan zajlott az 1945 utáni politikai átalakulás és szovjetizálás folyamata.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Földosztás vidéken 1945-benA földosztásról tudósító propagandaplakát

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma