Teljesen „kitatarozták” a Hollywodba rendezője szerint még dundin érkező Greta Garbót

2017. szeptember 18. 12:02 MTI

Minden idők egyik legnagyobb és legtitokzatosabb filmsztárja Greta Louisa Gustafsson néven, 112 éve, 1905. szeptember 18-án született Stockholm szegénynegyedében.

Greta Garbo

Iskoláit 13 évesen, apja elvesztése után abbahagyta, ezután a vendégeket szappanozta egy fodrászatban, majd masamód és ruhamodell lett. 18 évesen vette pártfogásába Mauritz Stiller, a legismertebb svéd rendező, ő változtatta nevét Garbóra (állítólag Bethlen Gábor erdélyi fejedelem neve után), tanítgatta a színi mesterségre, s bár kicsit dundinak találta, 1925-ben magával vitte Hollywoodba.

Itt Garbót „kitatarozták”: fogyókúrára ítélték, szemöldökét kitépték, fogsorát kiegyenesítették és új frizurát kapott. A stúdió a hallgatag és titokzatos végzet asszonya, a vamp szerepkörbe sorolta, ami nem állt messze valódi alkatától. Még fénykorában sem adott soha interjút, autogramot, nem válaszolt a rajongói levelekre. A közönség így is imádta, válogathatott a szerepek közt, egyszer még a neki nem tetsző Laurence Olivier-t is „lecserélte”. Garbo a némafilmekben lett világhírű John Gilbert oldalán. A színész háromszor kérte meg a kezét és háromszor kapott kosarat a következő mondat kíséretében: „a feleség olyan csúnya szó”.

Csillaga a hangosfilm megjelenése után sem hanyatlott le, a váltást „Garbo beszél” jeligével példátlan reklámkampány vezette fel, még arra is ügyeltek, hogy első szavai svéd akcentussal hangozzanak el. Hangosfilmjei közül kiemelkedik a Mata Hari, a Grand Hotel, a Lengyel Menyhért által írott Ninocska és a különös sorsú svéd uralkodónőről készült Krisztina királynő, az Anna Karenina és A kaméliás hölgy. Karrierjét az 1941-ben készült A kétarcú asszony zárta: a vígjáték nagyot bukott, s az elkeseredett Garbo 36 évesen, sikerei csúcsán hátat fordított a filmnek. Talán azt is érezte, hogy a második világháború kitörésével a világ végleg megváltozott.

A „svéd szfinx” élete hátralevő fél évszázadát teljes remeteségben töltötte, magányából akkor sem mozdult ki, amikor 1954-ben életművéért Oscar-díjat kapott (korábban négyszer jelölték a kitüntetésre). Időnként képek jelentek meg róla, amint New York utcáin sétál fején kalappal, arcát napszemüveggel elfedve. Magas nyakú, hosszú ujjú pulóvereket - a róla elnevezett garbókat - viselt, ő terjesztette el a lapos sarkú cipőt. Kamaszkora óta dohányzott, a zaj ellen füldugókkal védekezett, alakjára haláláig vigyázott. Szeretett utazni, de csak álnéven; repülőjegyből mindig kettőt vett, nehogy valaki mellé üljön.

A botránykrónikákban csak halála után tűnt fel. Születésének századik évfordulóján olyan levelek kerültek nyilvánosságra, amelyek azt sejtették: nem voltak alaptalanok a leszbikus vagy biszexuális hajlamairól elterjedt pletykák. Garbónak számos románca volt, de férjhez soha nem ment - a szóbeszéd szerint szívét Mercedes de Acosta írónő, sőt újabb feltételezések szerint kolléganői közül Marlene Dietrich és Mimi Pollak rabolta el, utóbbihoz írta szerelmes leveleit.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma