Több keresztes had is szörnyű dúlást rendezett Magyarországon

2017. június 8. 12:35 Csernus Szilveszter

Mindannyian hallottunk és tanultunk a középkori keresztes hadjáratokról, azok eredményéről és a részt vevő európai államokról. Magyarország szerepe jóformán András királyunk 1217-es szentföldi hadjáratára korlátozódik a történelemtanításban -  azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a szárazföldön vezetett, Palesztinát felszabadítandó hadjáratok szinte mindegyike áthaladt a Magyar Királyság területén. Kálmán és II. Géza királyainknak nem kis fejtörést okoztak az országon többtízezres létszámban áthaladó fegyveres zarándokok. A keresztes hadba beállt csőcselék eleve veszélyt jelentett minden vidékre ahol átvonult, míg a nemesi haderőkre kevésbé volt jellemző a fosztogatás, de az uralkodók vezette sereg leginkább azért jelent(het)ett kockázatot, mert adott esetben saját céljaikra használták fel „útközben” a kereszteseket. Ilyen helyzettel kellett szembenéznie II. Géza királyunknak is, amikor a vele ellenséges III. Konrád német-római császár 1147. június 8-án keresztesei élén átlépte a magyar határt.

Magyarországon átvonuló keresztesek

A keresztes norvég királytól Szent Bernát beszédéig

A Szentföld már fél évszázada (ismét) keresztény uralom alatt állott, amikor az 1140-es években viharfelhők kezdtek gyülekezni az európai hódítók államai fölött. 1144-ben Imád ad-Dín, Szíria szeldzsuk helytartója betört az elsőként megalakult keresztes államba, az Edesszai Grófságba. Félő volt, hogy az újra erőre kapó muszlimok nem állnak meg a ma Törökországban fekvő város elfoglalása után, így a keresztesek Európához fordultak segítéségért.

A püspöki küldöttség a pápánál nem talált süket fülekre, így a szentatya, III. Jenő (1145-1153) Franciaországba indult, miután kiadta VII. Lajosnak (1137-1180) címzett bulláját, amelyben a keleti keresztények megmentésére indítandó hadjáratra hívta fel. Az eszme hirdetésében segítségére volt egy később szentté avatott ciszterci apát is. Clairvaux-i Szent Bernát nevéhez fűződik ugyanis a második keresztes hadjárat megvalósításának oroszlánrésze, mivel a burgundi szerzetes kiváló szónoki képességei megannyi francia és német nemest győztek meg, hogy felvegyék a keresztet és útra keljenek. Köztük volt az éppen a legtöbb szomszédjával háborús viszonyban álló III. Konrád császár (1093-1152) is. Az országa erejét inkább ,,itthon” használni akaró német-római uralkodót 1146 karácsonyán, Speyer dómjában mondott misebeszédében győzte meg Bernát.

VII. Lajos francia, III. Konrád német uralkodók, illetve utóbbi vazallusai: IV. Boleszław lengyel, illetve II. Vladiszlav cseh fejedelem így elkezdtek a nagy szentföldi keresztes hadjáratra készülődni. A közhiedelemmel ellentétben nem az említett uralkodók voltak az első hadat vezető keresztény monarchák a szentföldi keresztes hadjáratok történetében: I. Sirgurd norvég király birtokolja ezt a címet (a norvég keresztes hadjárat 1107-1110-ig tartott).

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma