Szokatlan, piramis formájú sírhelyre bukkantak Kínában
2017. március 16. 12:38
A Sárga-folyó déli partján, a közép-kínai Csengcsou városában igen különleges, piramis alakú temetkezési helyet fedeztek fel a helyi kutatók, akik egy nagyobb lakóövezet építése előtti régészeti feltárást végezték.
Korábban
Az építkezés északi oldalán, amely közvetlenül egy forgalmas út mentén található, a Csengcsoui Régészeti Múzeum szakemberei két darab, téglából épült sírhelyet fedeztek fel. Az egyiket piramis alakúra formázták, a másik pedig egy félbe vágott hengerre emlékeztető alakot kapott. Maga a sírkamra több mint 30 méter hosszú és nyolc méter széles, a fekvése pedig kelet-nyugati irányú. A keleti tájolású bejárat után egy keskeny rámpa vezet le a két temetkezési helyhez, számolt be a The History Blog.
A hosszúkás sírbolt közel négy méter széles, így jóval nagyobb méretű, mint a mellette lévő társa. A régészek szerint ez lehetett az elsődleges sírhely, ahol mindenképpen egy tehetős személy aludhatta örök álmát. A boltíves tetőn egy 76 centiméter átmérőjű rés éktelenkedik, amelyet minden bizonnyal a sírrablók hagytak ott. A kutatócsapat még nem nyitotta meg a sírt, így pontosan nem tudjuk, mi található a téglaépítmény alatt.
A piramis alakú sír teljesen épnek látszódik, szerencsésen megmenekülhetett a fosztogatásoktól, aminek a régészek szerint azon prózai oka lehetett, hogy a rablók egyszerűen nem vették észre, hogy a nagyobb sírhely mellett van egy másik is. Míg a piramisforma igencsak szokatlannak nevezhető a kínai temetkezésekben, a félhenger alakú már jóval tradicionálisabb. A sírkamrák sírboltjait addig még nem tudják pontosan datálni, amíg fel nem nyitják őket, azonban a külsődleges jellegzetességek, valamint az építészeti alapanyag alapján a régészek a Han-dinasztia idejére (Kr. e. 206-Kr. u. 220) teszik a készítési idejüket. További érv, hogy a közelben több Han-dinasztia korabeli sírt, valamint kohászati műhelyet tártak már fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.