„Szent együgyűség” – a vallási fanatizmust elítélő szavakkal lépett a máglyára Husz János

2017. július 6. 09:24 MTI

602 éve, 1415. július 6-án halt Konstanzban máglyahalált Husz János cseh vallásreformátor és teológus. A prédikátort hazájában 2014-ben minden idők negyedik legnagyobb cseh személyiségévé választották.

Husz János megégetése

Husz János (Jan Hus) 1371 körül született a dél-csehországi Husinecben, szegény családban. 1390-ben iratkozott be a prágai egyetemre, ahol 1396-ban magiszteri fokozatot szerzett, majd 1398-ban kinevezték a teológia tanárává. Két évvel később pappá szentelték, 1402-ben megválasztották az egyetem rektorának. Ekkoriban kezdett prédikálni az újonnan épült Betlehem kápolnában, beszédeiben az angol vallásújító, John Wycliffe „realista” eszméit terjesztette, amelyeket lelkesen fogadtak a nemzeti érzelmű cseh magiszterek is. (Wycliffe bírálta a papság gazdagságát, támadta az egyház hatalmát, a hit mércéjének a Bibliát tekintette és azt állította, a szentáldozáskor az ostya és a bor nem átlényegül Krisztus testévé és vérévé, hanem abban Krisztus ténylegesen jelen van.)

A cseh társadalomban akkoriban forrt az elégedetlenség: az alsópapságot felháborította az ország földjeinek felét birtokló egyház főpapjainak fényűzése és szimóniája (az egyházi posztok adásvétele), a parasztokat nyomasztották az egyházi adók. Maga a katolikus egyház is válságban volt: csak néhány évtizede ért véget a pápák avignoni fogsága, s ezt tetézte a pápák és ellenpápák versengése. Az egyre radikalizálódó Husz hevesen bírálta az egyházon belüli visszaéléseket, a szegénység eszméjét és az Antikrisztus közelgő eljövetelét hirdette. Az egyetem német tanárait ez felháborította és bepanaszolták Huszt a pápánál. IV. Vencel cseh király Husz mellé állt, ezután a német professzorok és diákok tömegesen hagyták el Prágát, s 1409-ben Husz lett az immár cseh többségű egyetem rektora.

Husz János portréja a 16. századból

A politikai helyzet gyorsan változott: az egyházszakadást orvosolni hivatott pisai zsinaton letették a Csehországban elismert XII. Gergely pápát és XIII. Benedek ellenpápát is, s V. Sándort választották meg egyházfővé. A leváltottak ezt nem fogadták el, így immár egyszerre három pápa követelte magának az egyház vezetését. Vencel cseh király V. Sándor mellé állt, aki a cseh főpapság nyomására 1409 végén kiközösítette a Wycliffe eszméit terjesztő prágai egyetemet és magát Huszt is. Husz a bulla ellenére kitartott nézetei mellett, tovább prédikált és tanított.

V. Sándor 1410-ben meghalt, utódává a később ellenpápának nyilvánított XXIII. Jánost választották. Az új pápa keresztes háborút és búcsúcédula-árusítást hirdetett a XII. Gergelyt támogató László nápolyi király ellen, amit Husz elítélt - de így szembekerült Vencellel, aki részt kapott a cédulák hasznából. A kiközösítés elől Husz Dél-Csehországba menekült, s az ellene írt vitairatokra válaszul megírta fő művét: Az egyházról című röpiratában az egyház fejéül csak Krisztust ismerte el, s vitatta az egyházi hierarchia és a pápaság létjogosultságát.

Vencel fivére, Luxemburgi Zsigmond német-római király (császár csupán 1433-tól lesz) és magyar király véglegesen rendezni akarta az egyházszakadást és 1414-ben XXIII. János pápával közösen egyetemes zsinatot hívott össze Konstanz városába. A zsinat elé idézték Huszt is, aki csak akkor szánta rá magát a megjelenésre, amikor Zsigmond menlevelet adott neki, garantálva, hogy akkor is szabadon távozhat, ha bűnösnek találják. (Azt nem tudni, Husz tisztában volt-e azzal, mi vár rá, mindenesetre indulás előtt végrendelkezett.)

Husz János máglyahalálának korabeli ábrázolása

Husz a zsinat alatt is prédikált és misézett, amit a menlevél feltételei megsértésének minősítettek és elfogták. Az 1415 júniusában kezdődött tárgyalás során 39 téves tanítást olvastak fejére. Husznak ezeket meg kellett volna tagadnia, de ő egy heti gondolkodás után a konstanzi dómban 1415. július 6-án tartott főtárgyaláson kijelentette: nem tagadhat meg olyat, amit nem is vallott. Ekkor eretneknek nyilvánították, s még aznap megégették, hamvait pedig a Rajnába szórták. A cölöphöz kötözve látta, hogy egy nénike milyen lelkesen gyűjti a rőzsét a lassan lángot fogó máglyához, ekkor hagyták el száját a vallási fanatizmust jellemző híres szavak: „O, sancta simplicitas”, azaz „szent együgyűség”.

Halálával Husz a személyes bátorság és elvhűség jelképévé lett. Kivégzése után fellángolt Csehországban az egyházi reformmozgalom, az események egyenesen vezettek a huszita háborúkhoz. Husz cseh nyelvű írásai a nemzeti irodalom klasszikusaivá lettek, a prágai nyelvjárást ő tette irodalmi nyelvvé, és új helyesírási rendszert is kidolgozott. Hazájában 2014-ben minden idők negyedik legnagyobb cseh személyiségévé választották. II. János Pál pápa 1999-ben sajnálkozását fejezte ki Husz kivégzése miatt, a reformátor rehabilitációjára azonban a katolikus egyházban mindmáig nem került sor.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Husz János portréja a 16. századbólHusz János máglyahalálának korabeli ábrázolása

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma