Száz év után derült ki, hogy mégsem nők az ölelkező pompejiek

2017. április 18. 13:09

Egy, a pompeji vulkánkatasztrófa áldozatait CT-vizsgálat alá vető projekt munkálatai közben kiderült, hogy a két ölelkező emberalak, akiket eddig nőknek hittek, valójában férfiak voltak. A pár maradványait 1914-ben találták meg a pompeji munkálatok igazgatója, Vittorio Spinazzola vezetésével az alagsori boltíves folyosójáról (cryptoporticus) ismert domus udvarán. 

Ölelkező pompeji pár

A kis oszlopcsarnokban 1913-14 folyamán összesen nyolc emberi maradványt találtak, mind a nyolcat a finom hamurétegben. A nyolcból háromról gipszöntvényt is formáztak, ami rendkívül ritka a pompeji maradványok esetében: az ókori városban talált több mint 1100 megkövült holttest közül csak 86 volt olyan állapotban, hogy gipszet fecskendezzenek az emberek alakját megőrző üregekbe. Az ölelkező párról a kutatók több mint száz évvel ezelőtt testtartásuk, valamint arányos, formás lábuk miatt úgy gondolták, hogy nők voltak. Spinazzola feltehetően úgy vélte, a kényelmet és a biztonságot keresni a halál torkában inkább egy nőnek jut eszébe, a férfiaktól távolabb áll az ilyesfajta viselkedés. A később az ujjakon talált „kis gyűrűk” csak megerősítették ezt a feltételezést.

A CT-vel kimutatott csonttani és morfológiai jellemzők alapján azonban úgy tűnik, mindketten férfiak voltak. A fejét társa mellkasára hajtó férfi 18 éves volt halálakor, másikuk a vizsgálatok alapján legalább húszéves lehetett a Vezúv kitörése idején. A csont- és fogmaradványokból nyert mitokondriális DNS minden kétséget kizáróan megerősítette, hogy a pár fiatalabb tagja valóban férfi. A DNS-elemzés segítségével emellett az is bebizonyosodott, hogy nem fivérek voltak, és apa-fiú kapcsolatban sem álltak egymással. Emiatt többen úgy vélik, szeretők lehettek, a The History Blog szerzője szerint ennek feltételezése azonban a két nő-teóriához vezető prekoncepcióhoz hasonlóan elhamarkodott, bizonyítékokkal alá nem támasztott, félrevezető előítéletesség lenne.

A vizsgálatok a Vezúv kitörése által elpusztított város leginkább veszélyeztetett részeinek restaurációja végett indított Grande Progetto Pompei (Nagy Pompeji Projekt) részeként valósultak meg. A 86 gipszlenyomat (amelyek közül az elsőt az 1860-as években készítette Giuseppe Fiorelli) ugyanúgy restaurálásra szorul, mint az épületek, amelyek különösen nehéz feladatok jelentenek a szakemberek számára, tekintve, hogy emberi maradványokat is tartalmaznak.

A kutatók annak érdekében, hogy viszonylag pontos képet kapjanak arról, mit rejt a gipszburok – csontokat, fémdarabokat, különféle állapotban lévő további gipszet stb. –, kölcsönvettek egy, a legmodernebb technológiát alkalmazó CT-szkennert, amely képes áthatolni a sűrű anyagon. Ennek segítségével a tudósoknak anélkül sikerült mitokondriális DNS-t kinyerni a csontmaradványokból, hogy komoly károsodás érte volna azokat. Ezen technológia segítségével a szakértők a jövőben rengeteg új információval gazdagodhatnak a pompeji áldozatokkal kapcsolatban.  

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma