Szabó István Mephistója hozta el az első nagy magyar Oscar-sikert

2017. március 29. 08:27 MTI

Harmincöt éve, 1982. március 29-én nyerte el Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A legjobb idegen nyelvű film kategóriában már a Mephisto előtt is versengett magyar játékfilm, elsőként, 1968-ban a Fábry Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk.

Mephisto

A Klaus Mann regényéből magyar-német-osztrák koprodukcióban készült, 144 perces Mephisto operatőre Koltai Lajos, forgatókönyvírója Dobai Péter és Szabó István, zeneszerzője Tamássy Zdenkó volt. A forgatás 1980 júliusa és novembere közt zajlott Budapesten, a jelenetek egy részét Kelet- és Nyugat-Berlinben, Hamburgban és Párizsban vették fel. A film 1981-ben a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb forgatókönyv díját, a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, és jelölték a legjobb filmnek járó Arany Pálmára is.

Az örök fausti kérdést boncolgató történet a tehetséges német színész, Hendrik Höfgen életútját mutatja be, aki a siker érdekében "eladja lelkét": egyéniségét feladva, környezetét elárulva behódol a náciknak. Az alkotás a hatalom és egyén viszonyát, a kompromisszum és az erkölcsi önfeladás kérdését vizsgálja. Mann sógoráról, Gustaf Gründgrensről mintázta Höfgen alakját, akit a filmvásznon az osztrák Klaus Maria Brandauer keltett életre.

A Mephisto az Oscar-díjért a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában az Andrzej Wajda rendezte Vasemberrel, A csónak megtelt című svájci, a Három testvér című olasz és a Zavaros folyó című japán alkotással volt versenyben. A nyertesnek járó aranyszobrocskát Szabó István 1982. március 29-én vette át Ornella Muti olasz színésznőtől és Jack Valenti amerikai filmes szakembertől a Los Angeles-i Dorothy Chandler Pavilionban. Abban az évben, az 54. Oscar-gálán a legjobb film a Tűzszekerek lett, a legjobb rendezésért Warren Beatty-t (Vörösök) tüntették ki, a legjobb férfi főszereplő díját Henry Fonda, a legjobb női főszereplőjét Katharine Hepburn vehette át, mindketten Az aranytó című drámában nyújtott alakításukért.

Magazin

A legjobb idegen nyelvű film kategóriában már a Mephisto előtt is versengett magyar játékfilm: 1968-ban a Fábry Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, 1974-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, az ugyancsak Fábry Zoltán rendezte Magyarok 1978-ban, majd 1980-ban Szabó István Bizalom című filmje. (A Mephisto után 1983-ban a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása és a Szabó István által rendezett, a Mephistóval trilógiát alkotó Redl ezredes 1985-ben és a Hanussen 1988-ban szintén jelölt volt ebben a kategóriában, 2016-ban pedig a Saul fia el is vitte a szobrocskát.)

A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is magkapta, akik Magyarországon születtek és bár külföldön szereztek világhírnevet, magyarként tartják őket számon. Így Korda Sándor 1940-ben A bagdadi tolvaj producereként vehette át a kitüntetést, Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1943-ban a legendás Casablanca, George Cukor 1964-ben a My Fair Lady rendezéséért kapott Oscart. Trauner Sándort látványtervezőként (Legénylakás, 1960), Rózsa Miklóst zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1945, Kettős élet, 1947, Ben Hur, 1960) díjazták. Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1937-ben, Székely János (John S. Toldy néven) 1940-ben, Pressburger Imre pedig 1942-ben kapott Oscar-díjat. Operatőrként László Ernő (Bolondok hajója, 1965) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1977) munkáját ismerték el az Amerikai Filmakadémia kitüntetésével. Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyar születésű díjazott, a kevés kivétel egyike a Budapesten világra jött Lukács Pál (Őrség a Rajnán, 1943).

Az első Oscar-díjat elnyert magyar alkotás 1980-ban Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt, ugyanebben a kategóriában öt évvel korábban már jelölték Jankovics Marcell Sisyphus című rövidfilmjét. A Mephisto sikere óta eltelt három évtized során 1985-ben a Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat, Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott. 1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével. 2000-ben Koltai Lajost a Malena című film operatőri munkájáért jelölték Oscarra, 2006-ban M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmjével, Zsigmond Vilmos pedig A fekete dália operatőreként kapott jelölést. 2016-ban a Nemes Jeles László rendezte Saul fia kapta meg a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscart, 2017-ben pedig Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyerte el a legjobb rövidfilmért járó szobrocskát.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma