Senkivel sem osztotta meg hatalmát Anglia szerelmes természetű „szűz királynője”

2017. szeptember 7. 18:01 MTI

I. Erzsébet angol királynő 484 éve, 1533. szeptember 7-én Greenwich-ben látta meg a napvilágot. Apja a Tudor-házbeli VIII. Henrik, anyja a király második felesége, Boleyn Anna volt.

I. Erzsébet

Henrik első feleségétől, Aragóniai Katalintól azért vált el - dacolva a pápával, országát kivonva Róma fennhatósága alól, s megalapítva az anglikán egyházat - mert az leányt szült neki, Máriát. Miután Anna is leányt hozott a világra, kegyvesztett lett, s Erzsébet még három éves sem volt, amikor anyját apja kivégeztette. A király érvénytelennek nyilváníttatta házasságát a parlamenttel, így Erzsébet törvénytelen gyermekké vált.

Erzsébet Hatfieldben, külön udvarban nevelkedett, koraérett, komoly kislány volt. Részt vett az udvar életében, s 10 éves korától Catherine Parr, Henrik hatodik felesége szeretete vette körül. Uralkodóhoz méltó nevelést kapott, legnevesebb tanára Roger Asham, cambridge-i humanista volt. Klasszikus nyelveket, történelmet, retorikát, filozófiát, teológiát és erkölcstant tanult, olaszul és franciául is beszélt.

VIII. Henrik 1547-ben bekövetkezett halála után, fia, a 9 éves VI. Edvárd lett a király, halála után, 1553-ban Aragóniai Katalintól született, Mária, aki a Katolikus jelző mellé a Véreset is kiérdemelte, uralkodott. Ez alatt Erzsébet egy ideig a Tower foglya is volt.

1558. november 17-án azonban ő lépett trónra, s főminisztere, Robert Cecil (később lord Burghley) tanácsára visszaállította a protestantizmust, viszont nem végeztetett ki senkit hite miatt, s valamelyest elfogadta a katolikusokat is. A kompromisszumot az zavarta meg, hogy V. Pius pápa 1570-ben kiátkozta a királynőt, ezután ő is keményebb lett vallási téren.

A trónöröklésben unokahúga, Stuart Mária skót királynő követte volna, akinek katolicizmusát a protestánsok nagy fenyegetésnek tekintették, ezért állandóan napirenden volt Erzsébet házassága. Erzsébet azonban királyi kérőit kijátszotta egymás ellen, a tárgyalásokat évekig elhúzta, valószínűleg senkivel sem akarta megosztani a hatalmat. Bármelyik dinasztikus kapcsolat legalább annyi külpolitikai hátránnyal járt volna Anglia számára, mint előnnyel. Ugyanakkor erősen szerelmes természetű volt és egyáltalán nem rejtette véka alá ilyen irányú vágyait. Elfogadta, tudomásul vette, sőt élvezte a még életében rá ragasztott "szűz királynő" jelzőt, holott számos életrajzírója szerint több férfivel is intim kapcsolatot létesített. Azt is megengedte, hogy Anglia első gyarmatát az Újvilágban róla nevezzék el Virginiának, azaz "Szűz-Földnek".

I. Erzsébet uralkodásának utolsó csaknem két évtizedét végig kísérte vetélkedése Stuart Mária skót királynővel. A két, teljesen különböző természetű, hatalomra törő asszony egymás elleni harca azzal ért véget, hogy Erzsébet elfogatta Stuart Máriát, s 19 évi fogság után 1587-ben kivégeztette. Ez csak rontotta a viszonyt a spanyolokkal, amely Francis Drake és mások kalóztámadásai miatt addig is feszült volt. II. Fülöp végül elindította az Armadát Anglia ellen, John Hawkins és Drake vezetésével azonban az angol flotta 1588-ban szétszórta a spanyolokat, s megalapozta Anglia tengeri uralmát.

Felbuzdulva az Armada fölött nem kis szerencsével aratott győzelmen, az angol hajóhad 1596 júniusban váratlanul megjelent a Cádizi-öbölben. Az angolok rövid ostrom után bevették Cádizt, lerombolták erődítményeit, súlyos váltságdíjat vetettek ki a város lakóira, majd elvitorláztak.

Az uralkodásának utolsó két évében belső ellenséggel is meg kellett küzdenie, az írek ellen (kedvesének, a lázadóvá lett Essex grófjának kivégzése árán) döntő győzelmet aratott, meghiúsítva ezzel a felkelők álmát, hogy Írország - Angliától elszakadva - önálló katolikus állam lehessen.

Erzsébet még 70. életévében is napról-napra intézte az államügyeket, látszólag változatlan energiával. Kocsikázott, táncolt, fogadta külországok követeit, közben azonban szinte észrevétlenül fogyott életereje. Levegőváltozás végett 1603 elején Richmondba költözött, és március 24-én ott érte őt a halál. Kérdésekre válaszolni nem volt már ereje, de intéssel jelezte beleegyezését, amikor az ágya mellett álló főurak megkérdezték tőle: „Ki legyen az utóda? A skót király (Stuart Mária fia, Jakab) legyen?" Halálával véget ért a Tudorok uralma, 1603-ban Stuart Mária fia, VI. Jakab skót király került az angol trónra I. Jakab néven.

Az Erzsébet-kornak nevezett időszakban országa Európa egyik vezető hatalma lett mind a gazdaságban és kereskedelemben, mind a politikában. 45 éves uralkodása alatt mindvégig hihetetlen népszerűségnek örvendő Erzsébet jórészt olyan tulajdonságainak köszönhette politikai sikereit, amelyek minden igazi történelmi nagyságból általában hiányoznak: a színlelésnek, hajlékonyságnak, határozatlanságnak, halogatásnak és a fösvénységnek (életében egyetlen ruháját sem selejtezte ki, szekrényeiben végül mintegy háromezret őrzött).

Vérmérsékletét tekintve keveréke volt a férfiasnak és a nőiesnek, az erélynek és a fortélynak, az ingadozásnak és a makacsságnak. Szíve mélyén világi nő volt, a gyakorlatban maximálisan pacifista (harminc éven át megőrizte az ország békéjét), akinek vezérelve a gazdaságosság volt. Magas fokú intelligenciával rendelkezett. Művésze volt a társalgásnak és igazi mestere a szónak. A XVI. század, amelyet méltán neveznek a Tudorok évszázadának - VIII. Henrik és I. Erzsébet ugyanis összesen 83 évig uralkodott -, Anglia első fénykorát hozta.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma