Saskarmokból készítette a neandervölgyi a világ legrégebbi ékszerét
2015. március 13. 15:54
Nyolc darab, közel 130 ezer éves saskaromból álló ékszert vizsgáltak amerikai régészek, akik szerint neandervölgyiek készíthették a nem mindennapi nyakláncot. A rétisasok megcsiszolt és felfűzött karmaiból álló darab a legrégebbi ékszer, amelyet valaha felfedeztek. A szimbolikus célra használt, Horvátországban talált csecsebecse a modern ember Európába való érkezése előtt közel nyolcvanezer évvel készült, s egy újabb cáfolata annak, miszerint a neandervölgyiek primitív ősök voltak.
Korábban
Az észak-horvátországi Krapinában (Korpona) amerikai régészek felfedezték az eddig megtalált legrégebbi ékszert, amely nyolc darab rétisaskaromból készült, s nyakláncként, esetleg karkötőként használták. A rajta található bevágások alapján a szakemberek arra következtettek, hogy a neandervölgyiek az ékszerkészítés során meg is csiszolták a láncot. A kutatók szerint mindez egy újabb ékes bizonyítéka annak, hogy a neandervölgyi nem egy lassú észjárású, primitív barlanglakó volt, hanem egy intelligens, sőt művészi vénával megáldott emberféle.
A saskarmokból készült ékszert közel száz évvel ezelőtt fedezték fel egy neandervölgyiek által lakott horvátországi helyszínen, magyarázta David Frayer, a Kansasi Egyetem antropológusa, a régészek vezetője. A legújabb kutatás során tüzetesebben is megvizsgálták az ékszert, s megállapították, hogy egyrészt 130 ezer évesek, másrészt hogy négy karom tetején egyértelműen vágásnyomok fedezhetők fel, míg három másikon apróbb jelek mutatják, hogy megcsiszolták a madarakról levágott karmokat, majd kilyukasztották, hogy felfűzhessék őket egy rostszálakból sodort madzagra.
„Sokan azt állítják, hogy a neandervölgyieknek hiányzott a szimbolikára való fogékonyságuk, illetve hogy a modern embertől tanulták meg. A krapinai leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a neandervölgyi - évezredekkel a modern ember európai megjelenése előtt, tehát tőle függetlenül - szimbolikus dísztárgyakat készített” - mondta Frayer.
A horvátországi lelet mostani vizsgálatát megelőzően a legrégebbi ékszereknek a mintegy százezer évvel ezelőtt kagylókból, illetve gyöngyökből készült nyakláncokat gondolták, amelyeket Afrikában, illetve Izrael partjainál készített a modern ember. A mostani kutatás bebizonyította, hogy a neandervölgyiek is rendelkeztek „szépérzékkel”, illetve művészi vénával, s a jelek szerint időben megelőzték őseinket. Bár korábban is találtak bizonyítékot a neandervölgyi művészetre a Gibraltárhoz közeli sziklavéseteken, ám ez időben jóval későbbre datálható, s sokak szerint a modern ember utánzása révén születtek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.