Ritkán folyamodtak az elevenen megnyúzás eszközéhez a modern kor előtti Európában
2017. február 13. 13:50
A bőr az a "pergamen", amelyen az emberek azonosítására szolgáló nyomok vannak feltüntetve: milyen nemű, milyen etnikai csoporthoz (esetleg milyen társadalmi réteghez) tartozik. Ennek eltüntetésével az emberi identitás is megszűnik, de legalábbis elhalványul. A modern popkultúrában, horrorfilmekben, esetleg sorozatgyilkosokról szóló alkotásokban gyakran jelenik meg az emberi bőr lenyúzásának motívuma.
Korábban
A Bárányok hallgatnak című filmben a szenzációhajhász média által Buffalo Billnek keresztelt sorozatgyilkos túlsúlyos nőket gyilkolt meg, majd lenyúzta a bőrüket, hogy „női ruhát” készíthessen magának. George R. R. Martin széles körben népszerű fantasysorozatában, A tűz és jég dalában a Bolton-ház címerén egy megnyúzott férfi látható. A könyv filmadaptációjában, a Trónok harcában a nézők szembesülhettek is a megnyúzott férfiakat ábrázoló lobogók látványával, Roose Bolton törvénytelen fia, Ramsay pedig különösen nagy örömét leli a Bolton-ház kegyetlen szokásában, ellenségeik lenyúzásában. A modern popkultúra bőrnyúzás-ábrázolásait látva sok embernek az az érzése támad, hogy egy középkorból – vagyis egy kevésbé”felvilágosult”, babonákkal átitatott korból – eredeztethető gyakorlattal van dolga – olvasható a Medievalist cikkében.
Az emberi bőr lenyúzása gyakran szolgáltatott témát középkori és kora újkori festőknek és íróknak, annak ellenére, hogy a források alapján úgy tűnik, csak ritkán alkalmazták. Amikor azonban mégis, a legszörnyűbb kínokat kellett kiállni a kegyetlen kínzás elszenvedőjének. A 16. századi sorozatgyilkost és állítólagos kannibált, a „bedburgi farkasembernek” is nevezett Peeter Stubbét (Peter Stumpp) 1589. október 31-én kerékbe törték, lenyúzták a bőrét és lefejezték, testét feldarabolták és máglyán elégették.
A velencei hadvezért, Marco Antonio Bragadint, a ciprusi Famagusta kapitányát 1571 augusztusában a törökök azután nyúzták meg elevenen, hogy feladta a várost. A testét felnégyelték és közszemlére tették, a bőrét pedig szalmával tömték ki. Az angolszászokról emellett elterjedt, hogy dán ellenségeik bőrét lenyúzták, majd templomok ajtajaira tűzték, ez azonban legendának bizonyult.
A Flaying in the Pre-modern World: Practice and Representation (Elevenen megnyúzás a premodern világban: gyakorlat és reprezentáció) című, nemrég megjelent könyvben a szerzők a 11-től a 17. századig végigveszik az embernyúzás ismert eseteit Írországtól kezdve Anglián és Franciaországon át Skandináviáig, felfedve a valóban megtörtént események és a képzelet alkotta történetek közötti kapcsolatot. Az elevenen megnyúzást ritkán használták kivégzési módként, amikor azonban igen, az emberi bőr egy sokatmondó „vászonként” szolgált, amelyre a világi hatóságok igazságszolgáltatás során alkalmazott túlkapásaikat „írhatták”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05