Rejtély, miért hagyták el a rómaiak a gazdag hispániai aranybányát
2014. november 21. 16:48 MTI
Római aranybányát fedeztek fel lézeres távérzékelési technológia, a LIDAR segítségével Spanyolországban, León tartományban. A régészeti kutatási programról a Journal of Archaeological Science című folyóiratban számoltak be a Salamancai Egyetem kutatói.
Korábban
A León tartományban lévő Las Médulas a Római Birodalom legfontosabb aranybányája volt, ahol az i. e. 1. századtól kétszáz éven át folyt a kitermelés. A feltételezések szerint azonban a rómaiak a nemesfémet a környéken másutt, például az Eria folyó völgyében is bányászták. E hipotézis alátámasztására a Salamancai Egyetem kutatói a LIDAR-technológiát alkalmazták.
A lézerszkenneres letapogatás (Light Detection and Ranging) digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja. A jellemzően repülőgépre vagy helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes. Egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is. Így sikerült felfedezni az ókori aranybányát, valamint a rómaiak által az i. e. 1. században kiépített komplex hidraulikai rendszert, csatornákat, tározókat, amellyel a bánya vízellátását biztosították - olvasható a ScienceDaily hírportálon.
"Az Ibériai-félsziget észak-keleti részén fekvő folyóvölgy rendkívül fontos szerepet játszott a birodalom aranybányászatában" - hangsúlyozta Javier Fernández Lozano, a tanulmány társszerzője, a Salamancai Egyetem geológusa, aki a rómaiak által elvégzett munkálatok hatalmas méreteit érzékeltetve rámutatott, hogy még a folyót is elterelték.
Ismertetése szerint a római vízmérnökök nagy valószínűséggel az ókori egyiptomiak vízszállítási és tárolási megoldásait hasznosították, amelyeket sok évszázadon át eredményesen alkalmaztak Észak-Afrikában. A spanyolországi technológiák megismerhetők idősebb Plinius (i. sz.23-79) római író és polihisztor leírásaiból, aki Hispania Tarraconensis tartomány procuratoraként felkereste az aranybányákat.
Javier Fernández Lozano a további kutatási terveket taglalva elmondta, hogy többet szeretnének megtudni a Római Birodalom ásványbányászatáról. A LIDAR-technológia segíthet megoldani több ókori rejtélyt is, például választ adhat arra a kérdésre, hogy a rómaiak, akik a végletekig kiaknázták a lelőhelyek ásványkincseit, miért hagyták el egyik napról a másikra a gazdag hispániai aranybányát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.