Pénzjegynyomdai állást ért Csák Ibolyának az olimpiai bajnoki cím

2017. február 9. 14:22 MTI

Tizenegy éve, 2006. február 9-én halt meg Csák Ibolya, az 1936-os berlini olimpia magasugró bajnoka. Ő a magyar atlétika első női olimpiai aranyérmese és a második aranyérmes a nők között: az első az ugyanezen az olimpián, négy nappal korábban a tőrvívásban győztes Elek Ilona volt.

Csák Ibolya

Az 1915. január 6-án született Csák Ibolya saját szavai szerint virgonc kislány volt, nyolcévesen nyaralás közben teniszezgetett, de az igazi szórakozása az volt, amikor esténként a megeresztett hálót ugrálta át. Sportpályafutása tornászként indult, tizenöt évesen lett a Nemzeti Tornaegylet versenyzője. 1933-ban, az atlétikai osztály megalakulásakor váltott sportágat, s rögtön első versenyén az akkor igen jónak számító 135 centit ugrott, úgy, hogy a fűrészporral felszórt teremben a talaj dobbantáskor tíz centit süllyedt alatta. A harmadik viadalán már beállította a 149 centiméteres magyar csúcsot - a léc ugyan 150 centire volt feltéve, de a bírák hosszas méricskélés után "csak" csúcsbeállítást hoztak ki az újonc versenyzőnek. Felkészülésének irányítását ezután vette át Balogh Lajos távolugró bajnok, ő tanította meg az akkoriban kedvelt Porter-stílusra, ami különbözött az angolok által favorizált átlépős stílustól.

Csák Ibolya hároméves versenyzői múlttal került be az 1936-os berlini olimpiára utazó csapatba. A válogatóversenyen, amit egy labdarúgó-mérkőzés szünetében rendeztek, majdnem húsz centiméterrel verte riválisait és csak négy centiméterrel maradt el a világcsúcstól. Az atlétikai csapatban ő volt az egyetlen nő, edzője nem is kísérhette el, a felkészülést az edzésterv alapján Berlinben, egyedül fejezte be. A versenyre 1936. augusztus 9-én került sor, Csák Ibolyát nagyon "feldobta", hogy Csík Ferenc néhány órával korábban legyőzte gyorsúszásban a verhetetlennek hitt japánokat. Rajthoz 17 versenyző állt, a nagy esélyes az angol Dorothy Odam volt, aki 165 centiméterrel a világcsúcsot is tartotta. A végén Csák, Odam és a német Elfriede Kaun maradt versenyben: a 160 centimétert mindhárman átugrották, de a 162 centi egyiküknek sem sikerült. Az akkori szabályok szerint a teljesített magasságnál a kísérletek számát nem vették tekintetbe, így a holtversenyt új ugrással döntötték el. A 162 centit negyedik kísérletre Csák Ibolya átvitte, a többiek leverték a lécet, így övé lett az aranyérem (bár hivatalos eredménye a 160 centi maradt).

A versenyzők jutalma idehaza ötven pengő volt, a tíz győztes ezen felül egy intarziás asztalt is kapott, amelyet egy Németországba került, a sportsikereken felbuzdult műbútorasztalos készített számukra. A siker Csák Ibolya számára a biztonságot is jelentette: odahaza várta az értesítés, hogy felvették a Nemzeti Bank pénzjegynyomdájába (az állást az olimpia előtt pályázta meg, de akkor elutasították), sőt férjét is alkalmazták köztisztviselőnek. A versenyzést folytatta, munka után járt az edzésekre, ahol férje lazította a homokot, hogy puhára essen. 1938-ban az Európa-bajnokságon 164 centiméteres magyar csúccsal második lett, de sokaknak gyanús volt, hogy a győztes német Dora Ratjen hat centimétert vert rá és öt centivel javította meg a világcsúcsot. Mint kiderült, a gyanúnak volt alapja: Ratjen néhány héttel később, immár Hermann keresztnévvel megnősült, így eredményét törölték, az aranyérmet postán küldték el a magyar versenyzőnek.

Csák Ibolya veretlenül, kilencszeres magyar bajnokként vonult vissza (kétszer távolugrásban győzött), kilenc országos rekordot ért el, 164 centiméteres eredményét idehaza csak 24 évvel később, 1962-ben tudták megdönteni. A sportolást nagyon fiatalon, 23 évesen fejezte be, ezután már családjának, férjének és két gyermekének élt. Első munkahelyéről ment nyugdíjba, de kis nyugdíja miatt egészen 1992-ig tovább dolgozott. 1996-tól már neki is járt az olimpiai bajnokokat megillető járadék, sokáig ő volt a legidősebb itthon élő olimpiai bajnok. Csák Ibolya 2006. február 9-én, 91 éves korában hunyt el.

Magazin

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma